Hurok

Aritz Moreno spanyol egypercese a versenyprogram legrövidebb darabjának számított, ötletességével, illetve végkicsengésével mégis a válogatás egyik legszórakoztatóbb és legsokkolóbb rövidfilmjeként tűnt fel. Egy férfi a padlón tér magához, bódulatának elűzése okán kávét készít, mikor is a konyhájában meglátja egy helyszínelésen már túlesett holttest rajzát. A kisfilm morbid csattanóját egy „időhurok” jelenti, de ahogy e motívumnál már megszokhattuk, elfogadása nehezen megválaszolható logikai kérdéseket von maga után. Ettől függetlenül a Hurok megéri a pénzét. (A kisfilmet az alábbi videóban teljes egészében megtekinthetitek.)

Utolsó út, rögtönzött

A francia kisfilm egy idős házaspár szerelmének utolsó szakaszát dolgozza fel. A haldokló feleség felelősségre vonja férjét, hogy több évtizedet átívelő házasságuk során egyetlen egyszer sem ejtette ki a száján a „Szeretlek!” kifejezést. Mire a barkácsolásért rajongó öregúr összeállít egy különleges szerkezetet, amelynek segítségével felidézi kettejük életútjának emlékezetes pillanatait. Az áhított vallomás kiteljesedésére azonban már nem kerülhet sor, ugyanis mind a feleség, mind a masinát rendíthetetlenül tekerő férj eltávozik az élők sorából. Julien Guiol groteszk varázzsal bíró szerelmi történetét leginkább a hibbant ezermesterként feltűnő férj alakja adja el, akit egyébként a Delicatessenből ismert Jean-Claude Dreyfus alakít. 

Medve

Nash Edgerton a Spider után újra elővette Jack karakterét, aki hiába akar jót szerelmének, minden udvarlási szándéka balul sül el… Brutálisan balul. A főhős ezúttal születésnapos kedvesét szeretné terepkerékpározás közben a címadó vadállat jelmezében megijeszteni, ám a férfi gondosan kidolgozottnak tetsző meglepetése nem várt meglepetéseket tartogat. Nasd Edgerton, illetve a forgatókönyvet társszerzőként jegyző David Michod (Animal Kingdom) ezúttal sem hazudtolta meg magát, s morbiditásában zseniális rövidfilmet hoztak össze. (Illusztrációképpen szolgáljon a Spider alábbi videója. De figyelem! Csak erős idegzetűeknek ajánlott!)

Elvesztett kontroll

A Bilbaoban született Haritz Zubillaga zsánerdarabjait kizárólag kisfilmes formában készíti el, azElvesztett kontroll esetében a sorozatgyilkosokkal dolgozó thriller műfaját vette célba. Egy megcsalt nő esik a városban garázdolkodó serial killer csapdájába, s a kiutat csak úgy találhatja meg, ha az eredetileg öngyilkosságra szánt fegyverének egyetlen golyójával kivégzi a férfit. Egy gyilkosság azonban igencsak összezavarhatja egy megtépázott lelkű ember személyiségét… Zubillaga rövidfilmje kétségtelenül feszült darab, pláne, hogy egyetlen autóban, csaknem vaksötétben játszódik; de lélektani végkicsengését – idő híján – még az áldozat(?) folyamatos narrációjával sem tudja precízen megtámasztani. Mindenesetre Haritz Zubillaga komoly tehetségnek ígérkezik a spanyol zsánerfilmes fronton, csak merjen nagyjátékfilmet álmodni!

Remény

A kanadai háborús dráma egy haldokló generális szemén át láttatja alakulata lemorzsolódását. Pedro Pires a borbélynál történő borotválás kockázatos aktusát használja fel az élet és a halál közti választóvonal megjelenítéséhez. A végzet torkából azonban csak úgy lehet megmenekülni, ha a „Remény” borbélya sértetlenül hagy pengéjével. A Remény ötletes, misztikus hangulatával mindvégig sakkban tartó, bravúrosan fényképezett rövidfilm, amit egyébként Marie Brassard színdarabja - Jimmy, créature de rêve - ihletett. Szürreális víziója okán a kanadai rövidfilm a blokk talán legeredetibb darabjának számított. (A film trailerét az alábbi videóban tekinthetitek meg.)

Végtelen percek

Simonyi Balázs Finale-jához hasonlóan Felméri Cecília kisjátékfilmje is bejárta már a fél világot; a Végtelen perceket vetítették már Locarnóban és Los Angelesben is. A sokszereplős narratív szerkezetre épülő rövidfilm kórházi dolgozók nyári délutánjába enged betekintést. Bonyolult kapcsolati hálózatukra fokozatosan derül fény, miközben lopott gyönyörrel teli pillanataik ábrázoltatnak. A csattanóra kihegyezett cselekményt az egyes epizódok egyidejűsége tartja feszültségben, továbbá a rendezőnő ötletesen használja fel a kórházi épület emeletes szerkezetét. A Végtelen percek kétségkívül hatásos, de nem különösebben eredeti alkotás. 

Ház a tónál

A Ház a tónál már a harmadik élvezetes spanyol zsánerszösszenet a blokkban, amely egyébként szorosan kötődik az Elvesztett kontrolhoz. Az ugyancsak bilbaói születésű Galder Gaztelu-Urrutia rövidfilmjét ugyanis Haritz Zubillaga vágóként jegyzi. A sztori egy rendőr kíméletlen ámokfutására épül: az antihős megtudja, hogy az asszony hűtlen, s gyerekkori emlékeket nem tűrően rendez leszámolást a bűnösökkel szemben. Tizenegy perc zsigeri erőszak, katarzis nélkül. 

Táncolunk?

A szekciót ugyancsak egy spanyol rövidfilm zárta, amely kevésbé erőszakosságával, sokkal inkább fekete humorával vonta magára a nézők figyelmét. A csalfa férfi megpróbálja visszaszerezni a temperamentumos nőt. Egy étteremben találkoznak, ám a randevú nem várt szó- majd tűzpárbajba torkollik. Daniel Azancot a latin szenvedélyt veszi célba, s olykor sztereotip (például a fickó ruháinak elégetése), olykor groteszk helyzetek segítségével parodizálja ki. Az érzelmek kavalkádjához pazarul asszisztál a két spanyol sztárszínész, Marta Nieto (Forró zápor) és Gustavo Salmeron. Kettejük remekbeszabott táncjelenete miatt fülig érő mosollyal távozhattak a vetítőteremből a kisjátékfilmes blokkot választó érdeklődők.

A filmek összefűzött MEDIAWAVE-s ajánlói, amelyek nem egyeznek meg a trailerekkel, itt tekinthetők meg!