www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

 

 

 

 

etnik Archív
2014. április KSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSz Aktuális program:
2014.04.17.
010203040506070809101112131415161718192021222324252627282930

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

FESZTIVÁL HÍREK

2012.05.01. 23:25

MEDIAWAVE 2012 - Nagytakarítás - Ladik Katalin performance


Az erőd falai közt, egy eldugott helyiségben, ahova a „kövesd a síneket, aztán jobbra” instrukcióval jutottunk el, rácsok mögött, egy poros, zárkaszerű helyen mutatta be a Nagytakarítás című performance-t Ladik Katalin.

Büki László 'Harlequin'

 

Az előadás kezdetétől egy zavart nőt láthattunk, rácsok mögött. Bekapcsolta a magnót, amiből a kissé túlviláginak ható hangok adták a performance aláfestését. Egy nő, kezében vödörrel, felkészül a takarításra. Kötényt tesz maga elé, felveszi a gumikesztyűket, mint annyi más nő a világban, nap mint nap. Aztán zsineget vesz elő, és szárítókötelet feszít ki. Ez akár szokványos is lehetne, ha nem éreznénk valahogy különösnek a zenét, a nő arcát, lassú mozdulatait, amiket mintha sokszor meggondolna. Minden következő lépés előtt az az érzésünk, hogy mérlegel. Innen, onnan vizsgálja a következő pillanatot. Aztán egy könyv kerül elő. Felolvas belőle. Furcsa hangon, úgy, mint aki nincs a jelenében, aki valahol máshol, messze jár. A könyv, s talán vele együtt a kultúra egy zacskóban a kötélre kerül. A vödörből egy piros esernyőt - talán a gondtalanságot? - szintén egy rövid, nem eviláginak ható dal kíséretében zacskóba helyez, a terem jobb oldalára kifeszített kötélre, ahova a könyvet. Erre a sorsra jut egy hanglemez is. Mintha a körülötte, benne lévő hangokat "temetné", mintha azt jelezné, ezekre nincs szüksége már, teljes csend kell, teljes tisztaság. Úgy érezzük, hogy kitakarít mindent, ami benne élt, ami eddig fontos volt, ami megtöltötte benne az embert. Egy tükör kerül elő, eljátszik vele, egy fésű, amivel nyakát fésüli. A mozdulatból előrevetül a végkifejlet: olyan a hatása, mintha saját torkát vágná el a fésűvel, mintha már előre elmondaná, mi az, ami vele történni fog. Ezek a„mindennapi dolgok" is zacskóba kerülnek. Mintha a nőiségét is eltemetné, és a kis poros, zárkaszerű terem jobb oldala már olyan hatást kelt, mintha a zsinórsíron kis zacskókoporsókba temetne el önmagából mindent, aki valaha volt.

 

Lassú mozgása a kezdetektől elkíséri, még mindig megfontol minden mozdulatot. Leteszi kötényét, kesztyűjét, akár arra is gondolhatnánk, hogy ezzel végleg eltemette azokat, amiket nem szeretett az életében, vagy amik fontosságukat veszítették. Aztán üres zacskó kerül elő: belenevet.Ez a nevetés félig sírássá is változik egy-egy pillanatra, mintha siratná azt, amit eddig eltemetett, de mégis nevet, hiszen ő döntött úgy, hogy kiüresíti, kitakarítja önmagát. Ez a zacskó már a kis terem bal oldalára kerül, a szív oldalára, szemben az élet többi dolgaival. Sírni még tud, még van lelke, de lassan temet mindent. Majd vizet tölt két kancsóba, egyikben zavart folyadék, másikban kristálytiszta, lilás víz van. Néhány gondolat még megindul benne, mégsem használja még a kancsókat, még van magában takarítani való. Még van benne bánat, még felfogja, hogy mi történik, majd „belesír" egy zacskóba. Zokog, keservesen, de teljesen megadón, és ez a zacskó is az érzelmi oldalra kerül, amit egy lehelettel „töltött" zacskó követ.

A mindennapi dolgoktól, kultúrától, zenétől, a nevetéstől, sírástól, lélektől kitakarított, teljesen csupasz testet átmossa. A színes vízzel leönti a bal oldalát, mintha teljesen kimosna magából minden érzelmet, ami még megmaradt, majd a másik felét a zavaros vízzel igyekszik teljesen kitakarítani. Előttünk áll egy nő, teljesen üresen, egy test, ami még mozog, de már rég egy másik síkon él, ha egyáltalán él még. A zene egész végig kíséri ezt a nagytakarítást, ami olyan, mint egy ember, aki saját magát, saját életét temeti. A kifeszített zsinór mintha sír lenne, a kis zacskók, mint egy-egy koporsó, amikben minden benne van, amitől élet egy élet. És ez az élet most saját magát is zacskóba helyezi, helyet keres magának, amit az érzelmi oldalon talál meg. Felakasztja magát, mert talán úgy érzi, hogy teljesen lecsupaszítva már értelme sincs az életnek.

A Nagytakarítás cím helyett talán lehetne a performance címe az Öntemetés is, ami előttünk zajlik, amit szinte végig visszafojtott lélegzettel néztünk végig, teljes döbbent csendben. Kifelé menet talán mindenki elgondolkodott azon, hogy mi az, amit takarítana, temetne saját magából, de ahogy láttuk, mindenre szükség van, hiszen a szemünk előtt „fogyott el" az ember az emberből, és minden kis „sírba"helyezett értékre, érzésre szükség van. Mindenkinek.

 

A Vaskarika képgalériája - Büki László fotóival - itt érhető el.

Ossza meg ismerőseivel:
KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
2014.03.09. 9:23

JELENTKEZZ A MEDIAWAVE 2014-ES FILM, FOTÓ, IRODALMI ÉS ZENEI MŰHELYEKBE! - HATÁRIDŐ: ÁPRILIS 25

A felhívások részletei itt érhetők el!

2014.03.06. 20:34

ÚTON / ON THE ROAD Online Filmfesztivál

Március 1 és április 30. között.

A szavazás eredményét, a kategóriánként közönségdíjakat itt láthatod és persze a filmek továbbra is megtekinthetők!

TAGSÁGOK





Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák