www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

 


 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 29-május 2.

 

 

 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 29-május 2.

 


 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 29-május 2.

 

 

 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 29-május 2.

etnik Archív
2019. november PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSz Aktuális program:
2019.11.13.
010203040506070809101112131415161718192021222324252627282930

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

FESZTIVÁL HÍREK

2014.05.11. 11:36

Két kisfilmről - Kisjátékfilmek 4. blokk


Dobai Eszter kritikája

Felettébb különös hangulatú világok tárultak elém a Kisjátékfilmek 4. blokkjának vetítését nézve. Francia, dél-kóreai, iraki, magyar, angol képek, pillanatok sorozata. Búcsúzás, szerelem, malacok, bárányok, tinédzser lányok csábítási próbálkozása – ezeknek az érzéseknek, emlékeknek sokasága lettek nálam ennek a blokknak a kulcsgondolatai. Számomra mindegyik kisfilm egyedi és megkapó volt a maga nemében, mégis kettőt kiragadnék, amelyek valamiért jobban megmaradtak bennem.

 

Az első, a Két fiú és egy bárány című film, egy kóreai férfi szerelmi vallomásának füstbe ment kézbesítési tervét tárja elénk. A történet döcögősen, ködösen indul, nem tudni egy jó darabig, hogy mit kereshet a férfi a bárányával – és a bárányra kötött lufival – egy kis fabódénál, ahova betuszkolja egy ablakon keresztül és otthagyja szegény báránykát magára. Aztán fokozatosan megjelennek a további mosolyt fakasztó szereplők, először a két fiúcska, akik betévednek a bárányhoz és elolvassák a lufiba rejtett szerelmes üzenetet, majd később a hölgy is megérkezik, akinek címezve volt. Végül egy rendőr bukkan fel, akiről egyértelműen kijelenthető, hogy a legkomikusabb figura mind közül. Ekkorra már hatalmas a káosz, senki nem érti, hogy ki mit is keres itt. A helyzetet főhősünk úgy próbálja megoldani, hogy rendőr barátjával küldené el a gyereket, aki végső kétségbeesésében elkezdi emlékeiből felmondani a levél tartalmát. Ez felettébb kínosan érinti a vallomás íróját, de a címzett is magára ismer benne. A film a bárány bárgyú mosolygásával ér véget, ami mindenképp találó lezárása a történetnek. Ez az utolsó képkocka is hűen tükrözi a film egész hangulatát, a szereplők naiv megnyilvánulásait a számukra gyakran érthetetlen szituációkban. Egyik kedvenc részem a két fiatal fiú kiváncsisága volt, amikor elolvassák a levelet és mintha mi sem lenne természetesebb egymásnak dőlve elszundítanak, ezzel az összetartozás érzésével is talán kicsit életre keltve a levél üzenetét. A filmben nincs túl sok szöveg, vagy párbeszéd, de nem is érezzük hiányát, a nézőt jobban leköti a szereplők furcsa jelleme. A fiúk sem társalognak sokat egymással, inkább mozdulatokból, testbeszédből következtetünk a köztük lévő szoros kapcsolatra. Bennem az az érdekes benyomás maradt meg a szereplőkről, hogy az olykor együgyű arckifejezések mögött egyfajta melankólia lakozik, főleg a főhősünk reménykedő, kétkedő várakozása sugallja ezt. A színészek játéka is ezzel jellemezhető, mindössze 5 szereplő jelenik meg a filmben, akik egyszerűen, ám hatásosan adták elő ezt a kettős – kissé mulatságos, de mégis mély érzésekről tanúskodó – hangulatvilágot és végül a rendőr megjelenése és jelleme billenti át a filmet a komikusabb kategóriába.

 

 

Talán a tökéletesen eltalált befejezés, vagy az egyébként is jópofa karakterek és a humoros kis történet miatt maradt emlékezetes számomra, vagy a könnyed stílus volt az oka, mindenesetre most is mosolyognom kell, ha eszembe jut ez a film.

 

A Fekete-fehér című iraki/kurdisztáni történetben Nazi, a főszereplő lány tisztaságmániája kapja a központi figyelmet. Apja munkája távol áll tőle, és ez fordítva is igaz, sokszor próbálja is őt leállítani azzal, hogy túlzásba viszi a lepedők mosását. Van egy öccse is, aki egy különleges színfoltja a történetnek. Ártatlan, gyermeki lényét egyből szívébe zárja a néző és még nővére sem tud rá igazán haragudni ha olykor rosszat is csinál - például elejti a patyolattiszta lepedőket kihordásuk közben, majd értetlenül előadja, hogy nem lettek jól kimosva, hiszen visszaküldték a tulajdonosok. Egy napon egy teknős megmentési kisérlete közben rádől Nazi apjára a farakás és meghal. A lánynak ezek után nincs más választása, mint átvenni apja helyét, és ugyanaz a Nazi, aki nem tűrt meg egy halvány koszfoltot sem hófehérre mosott lepedőin, most egész nap szenesen, piszkosan kell, hogy dolgozzon. Mégsem vesszük ezt akkora tragédiának, hiszen Abed, aki az egész történet alatt szerelmes üzeneteket küldözget neki, ugyanitt dolgozik, így a remény felcsillan számára, hogy végre elérhető közelségbe került a lány. Abed megjelenik már korábban is, rögtön a film elején Nazi felől érdeklődik öccsénél. Ami igazán különös a kettőjük közti kapcsolatban, hogy egész idő alatt úgy tűnik, mintha inkább csak a fiú érdeklődne Nazi iránt, fordítva nem észlelhető semmilyen egyértelmű jelzés. Ez világos utalás arra, hogy ebben a kultúrában, mint tudjuk, a férfiaknak jut a domináns szerep, így Nazi még ha érdeklődne sem mutathatja ki. Csupán a végén van feloldva ez a helyzet, mikor együtt szórakoznak, nevetgélnek az autón ülve, ám beszélgetni még ekkor sem látjuk őket, inkább csak következtetni lehet a kibontakozó kapcsolatukra. A zárójelenet keretbe foglalja az egész filmet azzal, hogy itt ugyanaz játszódik le mint az elején, csak már más helyzetből vizsgálva: a frissen mosott lepedők összefröcskölése miatt most nem Nazi dühöng a sofőrrel, hogy próbáljon meg óvatosabb lenni, hiszen ekkor ő maga is az autón utazik már, nevetve a helyzet tragikomikus voltán.

 


Egy másik érdekes vonal a történetben az emberi törékenységet állítja előtérbe a teknősökön keresztül. Ez is egy visszatérő motívum, ugyanis az elején a kisfiú nagy gonddal keresgéli és próbálja megmenteni a kis állatkákat, majd később apja ugyanezt teszi, ám neki ez a vesztét is okozza. A sors iróniája, hogy a teknős, amit próbált megmenteni, később büszkén araszol ki a farakás alól, épségben, vígan, egy karcolás nélkül, mintha teljes mértékben tudatában lenne milyen fontos szereplő is ő a történet alakulásában.


A karakterek közül számomra a kisfiú figurája volt a legjellegzetesebb, legkiemelkedőbb, nálam mindenképp sikerült elérni azt a hatást, amit szerettek volna vele, nem véletlenül lett ő az egyik kulcsszereplője a történetnek. Nazi karaktere is hiteles volt, szépen érzékelteti a változást, ami végbemegy az életében, hogy az elején megismert feszült mosónőből hogyan alakul át felszabadult fiatal lánnyá.
 

(Dobai Eszter)

Ossza meg ismerőseivel:
KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
TAGSÁGOK
MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák