www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

 

Azé' csak lesz valami a Mediawave

klasszikus időszakában!

2020. április 28 - május 2.

 keresd az online programot

 


 
A pótlás - reményeink szerint - szeptember

második felében lesz!

 


 

Azé' csak lesz valami a Mediawave

klasszikus időszakában!

2020. április 28 - május 2.

 keresd az online programot

 


 
A pótlás - reményeink szerint - szeptember

második felében lesz!

 


etnik Archív
2020. július SzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsP Aktuális program:
2020.07.05.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

FESZTIVÁL HÍREK

2014.05.13. 9:10

"...nem zenekedvelő filmes vagyok, hanem filmkedvelő zenefanatikus!" - beszélgetés Hartyándi Jenővel - másolat


Tiszatáj - Sirbik Attila riportja

Hartyándi Jenő fesztiváligazgatóval, a MEDIAWAVE Együttlét művészeti irányultságainak változásairól, a függetlenség kérdéséről, nemzetközi kapcsolatokról...

 

Szerda Zsófi fotója (Szabadka)

A Mediawave a kezdetekben független filmfesztiválként jött létre. Mennyiben változott, milyen irányokba mozdult el a koncepció 1989 óta?


Pontosítanék! A második évben MEDIAWAVE Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztiválnak elnevezett rendezvény létrejöttének (1991) egy elaggott amatőrfilm fesztivál (Szocialista Országok Amatőrfilmeseinek Fesztiválja) adta az ürügyet, amit egy előző generáció szervezett. De ugyanolyan, sőt fontosabb elem a létrejöttében az általunk 1982-83-ban szervezett Győri Nemzetközi Jazzkoncert-sorozat, amely mint később kiderült, az első független, azaz nem állam szervezte nemzetközi zenei megmozdulás volt Magyarországon. E sorozat az akkori improvizatív világ megkérdejelezhetetlenül legprogresszívebb fekete muzsikusait hozta a régióba (Anthony Braxton, Roscoe Mitchell, Lewis Jordan). Tehát nemzetközi zenei tájékozódásunk sokkal régebbi és alaposabb volt a filmesnél.


De erősen hatott ránk a Jugoszláv, pontosabban a vajdasági művészeti élet (Tolnai Ottó, Balász Attila, Nagy József, Bicskei Zoltán, Döbrei Dénes), ahol gyakran megfordultunk a nyolcvanas évek elejétől. Továbbá – mindig elérhetetlen - mintául szolgált a hetvenes évek második felében indult kisörspusztai földalatti kulturális mozgolódás, amely képes volt a mai napig ellenállni a fesztivállá válás csábító vonzásának.


Sajnos mi nem tudtuk elkerülni e csapdát, de nagyjából húsz év után, nemzetközi és hazai válságok által megtépázva, tevékenységünket erősen újraértékelve, átgondolva, úgy érzem, hogy sikerült visszatérnünk, pontosabban újra rátalálnunk a kisörspusztai útra. Két éve demonstratíve elvetve a fesztivál elnevezést, már az EGYÜTTLÉT, angolul GATHERING kifejezést használjuk magunkra és próbáljuk ezt a nem feltétlen jól hangzó magyar kifejezést új tartalommal megtölteni. Úgy éreztem, idén részben már sikerült megvalósítanunk elgondolásainkat. De van még bőven mit kísérletezni az új formával.


Még röviden szeretnék az elnevezésre visszatérni. Személy szerint nagyon nem szeretem a MEDIAWAVE elnevezést, amelyet a második évben egy újságíró ötlete alapján vettünk fel. Hamar kiderül, hogy rossz ötlet volt, de azóta is hiába próbálkozunk megváltoztatni. A vajdasági Bicskei Zoltán ötlete alapján 97-től használjuk a Fényírók Fesztiválja elnevezést a filmes részre, de nem tudtuk teljesen átvinni, mert a közönség módszeresen MEDIAWAVE-ként emleget bennünket. Nincs más hátra, hogy tovább kísérletezzünk a MEDIAWAVE név elsorvasztásával, és új, jelenlegi mentalításunkhoz közelebb álló elnevezés lassú bevezetésével.

 


Az idők folyamán a filmes seregszemle mellett ugyanolyan fontos szerepet kezdett játszani a zene is, mig mára már, mintha kissé el is billent volna a mérleg nyelve a zene irányába. Vagy rosszul látom?


Az előzőekből talán levehető, hogy bizony rosszul látod, mert személy szerint nem zenekedvelő filmes vagyok, hanem filmkedvelő zenefanatikus. És ez mindig is így volt, még ha közben filmesként is prosperálok. Időnként más újságírók is próbálták hozzád hasonlóan beállítani rendezvényünk irányultságát. De ez inkább a tájékozódás hiányából fakad. Valójában pontosan a fordítottja az igaz feltételezésednek. Nem elsorvasztjuk a filmet a zene mellett, hanem azon erőlködünk, hogyan tudnánk megújítani, új formát találni a moziszerű filmközvetítésnek, amely már jó ideje halódik a világban, különösen Magyarországon. Ha nem lettünk volna elég eltökéltek, akkor a filmes támogatások 3-4 évvel ezelőtti honi eltűnésével megtehettük volna, hogy a filmes területet felhagyjuk. Nem ezt tettük, sőt folyamatosan azon kísérletezünk, hogy milyen megoldásokkal lehetne megtartani és emelni a nézettséget és a minőséget – hangsúlyozottan - nem városi , hanem végvárszerű körülmények között. Az gondolom, hogy könnyű belátni, hogy egészen más és sokkal nagyobb közvetítési problémákkal kell megküzdenünk, mint egy nagyvárosban. Ugyanakkor idei újításunkkal, az ÚTON/ON THE ROD Online Filmfesztivál-résszel sikerült kitörnünk a viszonylagos bezártságból. Azt sem ár, ha tudja a tájékozatlan külső szem, hogy sokkal egyszerűbb egy hangulatos zenei programhoz közönséget találni, mint egy sötét helyiségbe embereket bevonzani. A filmes terület szervezésére 2-3-szor nagyobb energiát és pénzt fordítunk, mint a zeneire. Talán az a tény is jelzi ezt, hogy nem csökken, hanem folyamatosan nő a filmes nevezések száma. Az idén 1533 volt, több mint 80 országból.

 


A magyarországi filmes szakma és szaksajtó mennyire foglalkozik a Mediawave-vel, hol helyezi el a maga körein belül?


A magyar szakma és a szaksajtó, mondhatni mérsékelten figyel ránk. A magyar átlagfilmes – érthetően - Cannes és más első osztályú filmfesztiválok felé törekszik. A kritikus is. Nagyobb megbecsülés, kényelmesebb hotel, a jobb ellátás, nyilván vonzóbb. A nyugat felé nézésnek megvannak a honi történelmi hagyományai. Már rég nem gondolom komolyan, hogy a mi kis szabálytalan, szokványos rendszerbe nem illeszthető, reprezentációmentes, ráadásul vidéki filmmustránk át tudná ütni egy budapesti filmalkotó ingerküszöbét. Ne feledjük, hogy a minden vasárnap rántott húst evők országában élünk, egy önhittsége burkában élő fővárossal. Oda mi, hiába is erőlködnénk, nem tudunk impulzusokat eljutni. Ezért nem is kell.


De a fentiebb említett nevezési számok azt bizonyítják, hogy a nemzetközi filmes világ figyel ránk. (Érdemes lenne tán megvizsgálni a magyar filmfesztiválok nevezési számait.) Elgondolkodtató az is, hogy miért neveztek az idén Franciaországból közel kétszáz filmet, míg itthonról csak kb. százat? Tehát nemzetközileg rendben vagyunk, mint korábban is. Nemzetközi szakmai hírünk is nagyon jó, vélhetően a speciális, művészeti és minőségi alapú hozzáállásunk okán, ellentétben a forgalmazói érdek alapúval szemben. Fontos és korai felismerésünk volt, hogy nem szabad utánoznunk a cannesi típusú fesztiválokat. Sokan belemennek ebbe a csapdába, figyelmen kívül hagyva a más lehetőségeket, körülményeket. Ugyanakkor nem lényegtelen, hogy meglehetősen erős hangulati elemet tudunk kisugározni magunkból, a filmek sorrendben való levetítésével szemben. Ami komoly nemzetközi szakmai visszhangot vált ki manapság. Ezt abból az irányból is visszaigazolódik, hogy több komoly európai pályázatba vonnak be bennünket. Érdekes probléma az, hogy ami kifelé az erényünk, az itthon a hátrányunk, de így volt ez mindig a MEDIAWAVE történetében.

 


Mennyire tud a rendezvény független, szuverén maradni, illetve milyen kompromisszumokra kényszerültök az aktuális kulturális, művészeti szcéna tekintetében?


A rendezvény sosem volt igazán, teljesen szuverén, talán csak a rendszerváltás utáni pár évben hittük ezt komolyan és még egy darabig próbáltuk hinni szembekötve utána is. Valójában ma csak az tud szuverén maradni, aki teljesen üzleti alapon működik, de valójában az sem, mert ott meg az üzleti érdekek alakítják a programot, nem a kulturális közvetítés vágya.


Nekünk megvolt az a történelmi esélyünk, hogy un. nagy tömegfesztivállá váljunk. De szerencsére voltunk olyan bénák, ügyetlenek, hogy komolyan sosem sikerült üzleti irányba sodródni. Így tudtunk viszonylagosan függetlenek maradni szellemi értelemben, groteszkebben fogalmazva a pénztől függetlenek. Talán szerencsénk is volt, mert a mindenkori aktuális politikai közegben mindig találtunk annyi támogatót, szimpatizánst, aki átsegített bennünket a krízishelyzeteken, ami volt bőven a 24 év alatt. Visszagondolva, sosem kértek semmit a támogatásukért, ezért a kulturális közvetítés értelmében sosem kellett kompromisszumokat kötnünk. A kompromisszumok sokkal inkább a közönséghez való viszonyunkból fakadtak, amelyek több esetben tévesnek bizonyultak. De ma már nem elsősorban művészetközvetítési célból, hanem közönségnevelő és közösségépítő módon állunk az EGYÜTTLÉT-hez, azaz jelentősen átformálódott szellemiségünk, ami már nagyon jól érzékelhető volt az idei rendezvényen. Voltak már olyan időszakok, amelyek az elképzeléseknek megfelelően valósultak meg. Sőt néha jobban. De mivel mi egy örökké kísérletező forma vagyunk, nem a tökéletesség elérése a cél. Sokkal inkább az, hogy egyre nagyobb teret adjunk a közönség aktív bevonódására, amelyre soklépcsős kísérleti rendszereket találtunk ki.
Fő törekvésünk, hogy az egyén ne egy kis pont legyen a tömegben, hanem a közösség aktív részévé tudjon válni! Erre nagyon sok kellemes és meglepő megvalósulást érzékeltünk az idén.

 

 

Milyen kapcsolatokat ápoltok a külföldi fesztiválokkal, vannak hasonló jellegű, felépitésű rendezvények külföldön is?


Mi rendszeres nem(i)zetközi életet élünk. Régóta aktív és kezdeményező tagjai vagyunk az EJN-nek (Europe Jazz Network), az európai jazzfesztiválokat és klubokat összefogó szervezetnek. Sok nemzetközi együttműködő projektet valósítunk meg, kezdeményezünk. Nem elhanyagolható célunk - a nálunk való bemutatkozáson túlmutatóan -, hogy a magyar muzsikusokat helyzetbe hozzuk Európában. Mert a vasfüggöny szellemi formában továbbra is ott hózódik, ahol az elődje. De ez sok értelemben a magyar muzsikusok agyában erősebb, mint azt az európai érdeklődés gyengesége felől gondolnánk.
Az Európai Filmfesztiválok Koordinációja sajnos kb. 10 éve szétesett, de formálódik helyette egy egymással szimpatizáló és egyre több mindenben együttműködő fesztiválok hálózata. Idei zsűritagjaink listája is jól mutatja ezt – többek közt milánói, szófiai, huescai (spanyol), TOFIFEST (lengyel) fesztiválok vezetői zsűrizték a mi válogatásunkat. A nevezett magyar filmeket elfogulatlan, teljesen nemzetközi zsűri díjazta. Kis dolgok ezek, de nem szégyeljük őket.
 

Ossza meg ismerőseivel:
KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
TAGSÁGOK
MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák