www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

 

 

 

 

 

"RAVAZDI PARASZTSZALON"

2024 TÉLI PROGRAMJAIBÓL

 

 

január 10. (szerda)
"A magyar improvizatív zene elméleti emberei"

sorozat

CSOBOD JUDIT PORTRÉ
*

január 17. (szerda)

"A magyar improvizatív- és népzene egyéniségei"

sorozat

NESZTOR IVÁN MUZSIKUS PORTRÉ

(dob)

*

január 24. (szerda)
"Régiós színész egyéniségek" sorozat

BENDE ILDIKÓ PORTRÉ

*

február 7. (szerda)
"A líra nagy egyéniségei" sorozat

VILLÁNYI LÁSZLÓ PORTRÉ

2. rész

*

február 14. (szerda)
"Akik sokakat befolyásolta" sorozat

IN MEMORIAM RÜTYI

barátai, pályatársai emlékeznek róla
*

február 21. (szerda)
"A magyar blues egyéniségei" sorozat

PRIBOJSZKI MÁTYÁS MUZSIKUS PORTRÉ

(ének - szájharmonika)
*

március 13. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők" sorozat

HARTYÁNDI JENŐ PORTRÉ

3. rész: a Mediawave első 10 éve
*

március 20. (szerda)
"Régiós képzőművész család" sorozat

ALKOTÁSZÉK PORTRÉ

Samu Eszter és Sándor József Péter Alkotász

 

*****

 

 

 

 

 

 

 

"RAVAZDI PARASZTSZALON"

2024 TÉLI PROGRAMJAIBÓL

 

 

január 10. (szerda)
"A magyar improvizatív zene elméleti emberei"

sorozat

CSOBOD JUDIT PORTRÉ
*

január 17. (szerda)

"A magyar improvizatív- és népzene egyéniségei"

sorozat

NESZTOR IVÁN MUZSIKUS PORTRÉ

(dob)

*

január 24. (szerda)
"Régiós színész egyéniségek" sorozat

BENDE ILDIKÓ PORTRÉ

*

február 7. (szerda)
"A líra nagy egyéniségei" sorozat

VILLÁNYI LÁSZLÓ PORTRÉ

2. rész

*

február 14. (szerda)
"Akik sokakat befolyásolta" sorozat

IN MEMORIAM RÜTYI

barátai, pályatársai emlékeznek róla
*

február 21. (szerda)
"A magyar blues egyéniségei" sorozat

PRIBOJSZKI MÁTYÁS MUZSIKUS PORTRÉ

(ének - szájharmonika)
*

március 13. (szerda)
"Közösség- és fesztiválszervezők" sorozat

HARTYÁNDI JENŐ PORTRÉ

3. rész: a Mediawave első 10 éve
*

március 20. (szerda)
"Régiós képzőművész család" sorozat

ALKOTÁSZÉK PORTRÉ

Samu Eszter és Sándor József Péter Alkotász

 

*****

 

 

etnik Archív
2018. február CsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSz Aktuális program:
2024.03.28.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

FESZTIVÁL HÍREK

2016.05.12. 17:14

ÚJ AKROPOLISZ EGYESÜLET (közösségi program) véleménye


Kedves Szervezők!

Kérésetekre örömmel osztjuk meg Veletek tapasztalatainkat az idei fesztiválról. Ez volt számunkra az első alkalom, így még nem tudtuk előre, hogy mire, milyen körülményekre, közönségszámra és -aktivitásra stb. számítsunk, ezért jó pár kérdéssel ostromoltunk Titeket, és igyekeztünk minél előrelátóbban felkészülni. Nem érezhettük előre az esemény ízét, de mindenképpen bele akartunk kóstolni, amire a szombati napot választottuk, helyszínnek pedig a bástya előtti füves területet. (Tapasztalatainkat tehát ebben az időben és helyen szereztük.)

 

 

 

Az volt célunk, hogy a filozófia segítségével különböző formákon keresztül bemutassuk, hogyan tud az ember önmagában harmóniát teremteni, hogy a többi emberrel is harmonikus egységet valósíthasson meg. Kézműves és zenés gyermekprogramokat kínáltunk, megzenésített versekből adtunk elő egy csokorra valót, valamint filozófiai kvízeket tölthettek ki és Erénykereket pörgethettek a hozzánk látogatók.

 

 

 

Nehézséget jelentett, hogy „beletegyük a közösbe”, amit hoztunk, mivel a programok egy része nem az előre meghirdetett időpontban indult (így az egyik zenés műsorunkat nem is tudtuk előadni). A helykereséssel is nehézségeink akadtak. Nem volt számunkra előre ismert, hogy az esemény kizárólag a Dunai bástyában és előtte, a Duna partján zajlik, ezért először az erőd más részein néztünk hely után. (Daninak viszont ezúton is köszönjük, hogy a belső tereken körbekalauzolt minket.) Nem tudhattuk előre, hogy kb. 13 óra előtt nincs értelme programot tartani, mivel csak délután jönnek a látogatók.

 

 

 

Úgy gondoljuk, az előre leadott közösségi pályázatokban bemutatott programok térbeli és időbeli összehangolása – figyelembe véve az adott program jellegét is – biztosította volna, hogy minden egyes „jelenlét” és aktivitás célba érjen, egymást harmonikusan kiegészítve.

 

 

 

Az egész rendezvényről egyébként kellemes benyomásaink születtek, a színessége, közvetlensége, nyitottsága, lazasága, barátságos hangulata, emberközelisége mind hozzájárult a sokféle érték és program megjelenéséhez, melyek tartalmilag jól kiegészítették egymást.

 

 

 

Nem üres lózungnak szánjuk: őszintén és mélyen azonosulunk a közösségépítést célzó törekvésetekkel, valamint azzal, hogy a kommersz, kereskedelmi vonalat kizárjátok az eseményből, és a közvetlen, valódi emberi kapcsolatok építésére teszitek a hangsúlyt, vagyis az eladás helyett az adásra. Továbbá a káosz-rend tematika is nagyon jó ötlet volt, lényegi kérdéseket feszeget.

 

 

Reméljük, hogy ezzel a néhány tapasztalattal hozzájárulunk az Együttlét még harmonikusabbá tételéhez!

 

Üdvözlettel:

 

Az Új Akropolisz győri csapata

 

Ossza meg ismerőseivel:
Kérjük, írja meg véleményét:
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

Eddig hozzáfűzött kommentek:
2016.05.26. 21:41
Én az Új Akropolisz színeiben voltam jelen, de jelen véleményem magánvélemény, nem tükrözik az Új Akropolisz véleményét. Mindenesetre reflektálnék néhány dologra.

Én a magam részéről nem éreztem csalódást, függetlenül attól, hogy valóban nem úgy sikerült jelen lennünk, mint ahogy azt megálmodtuk, attól még sikerült kapcsolatokat teremtenünk, és magánszemélyként igazán jól érezni magunkat a Mediawave-en. Az igaz, hogy a programjainkat nem a fennálló állapotokhoz igazítottuk, de mivel először vettünk részt a Mediawave-en, ezért nem tudtuk mihez kell idomulnunk, hogy milyen formában képviseltessük magunkat. Ez nem feltétlenül gond, én legalábbis nem érzem annak, csak ennek tudatában az Új Akropolisznak is le kell vonnia a tanulságot, és máshogy kell a jövőben terveznie, ha részt akar venni a fesztiválon. Időponthoz kötött, szervezet programkínálat helyett spontánabb, folyamatosabb „eseményekkel” kell jelen lenni, amihez bárki bármikor csatlakozhat, és bármikor távozhat.

Nekem egyrészt kimondottan tetszik ez a fajta kevésbé időponthoz, helyszínhez kötött, kevésbé menetrend szerint működő fesztivál, mint felfogás. Az igaz, hogy megszoktuk, hogy minden az előre meghirdetett helyen és időben történik, nehéz ettől szabadulni, de vannak ennek praktikus előnyei. Azzal már nem teljesen értek egyet, hogy az internet elhozná ezt a fajta időbeli kötetlenséget, mert minden ugyanúgy kötött időben és helyen történik, csak éppen az az időpont akkor van, amikor én akarom. Akkor nézek meg egy honlapot, mikor én akarom, akkor nézek meg egy videót, mikor én akarom. Ez is időben meghatározott, csak az időpont nem egy óra:perc, hanem az itt és most, de mindenáron, ami majdhogynem inkább kevésbé spontán, mint a műsorújságot követő TV adás, vagy a pontosan kezdődő színházi előadás például.

Mint írtam ennek – magánemberként, látogatóként – vannak előnyei ennek a kevésbé szervezett vásári hangulatnak, az ember olyan dolgokba botlik esetleg bele, ami egy programfüzetben nem biztos, hogy feltűnne neki, vagy ha igen, úgy gondolná, hogy nem érdekli annyira, hogy meg is nézze. De így belebotolva mégis felkeltheti az érdeklődést, és megismerhet új, akár számára eddig idegennek, ismeretlennek tartott dolgokat. Ez nagyon pozitív tud lenni. A negatívuma az, mikor az ember nagyon kíváncsi egy adott programra, de negyed óra kutakodás, bolyongás után sem találja meg, mert vagy nem ott, vagy nem akkor kezdődik, ahogy meg volt hirdetve, és a szervezők sem nagyon tudják megmondani, hogy hol keressük az adott programot. Ez negatívum. Hogy a kettőt összeadva az egyenleg pozitív, vagy negatív? Nem tudom, de annyira nem is lényeges, nyilván így is úgy is jól tudja az ember érezni magát, ha képes ráhangolódni az egész fesztivál hangulatára.

Kétségtelen, hogy meg lehet menetrend szerint is rendezni egy fesztivált, a legkisebb résztvevők, fellépőkre kiterjedően, de nem biztos, hogy érdemes, mert amennyire nagy munka, annyira fogja felrúgni a menetrendet akár a közönség, akár egyetlen résztvevő. De annyiban esetleg lehet javítani a helyzeten, hogy térben lehetne szeparálni és egyben csoportosítani eseményeket jellegük szerint. Más zenei fesztiválokon pl. a civil zónának külön helye volt, ott nem zavarták egymást a résztvevők – akik úgy általában csendes-ülősebb programokkat vittek –, sőt ha valaki az egyik miatt tért oda, a másikat is megnézte. Tudta, hogy itt kicsit kiléphet a nagy forgatagból, és kicsit érdeklődhet a zenén, táncon, evésen, iváson kívüli szórakozási, vagy éppen a világképét tágító lehetőségekről. A spontaneitás ott is megvolt, adott esetben ott is mi választottunk konkrét helyszínt, programokat, az események időpontját is tudtuk igazítani a körülményekhez, mert tudtuk kikkel kell beszélni, kikkel kell összehangolódni, mire lehet számítani. A zenés, táncos, hangos rendezvények meg ettől eltérő helyszínen voltak, így nem zavarták a csendesebb programokat. A helyszínt látva nem tudom ez mennyire valósítható meg itt, lévén a hely sokkal kisebb és tagoltsága miatt is szűkösebb, de esetleg érdemes szem előtt tartani ezt az aspektust is, hátha lehet a helyzeten javítani. Azért régen egy vásárban is lehetett tudni, hogy hol vannak az árusok, hol lesznek a komédiások, és ha nem is volt minden időben és helyben precízen megszervezve, mégis volt valamiféle kialakult és megszokott rendje mindennek.

A helyválasztás valóban dilemmás. Egy frekventáltabb helyen, ahol forgalom, nyüzsgés van, ott potenciálisan több embert tud egy résztvevő megszólítani, cserébe viszont sokkal inkább kell alkalmazkodnia másokhoz, ami nem biztos, hogy megvalósítható, minden igyekezet ellenére sem, alkalmasint egy-egy tervezett program elmaradását is magával hozza, ami az adott részvevőnek sem jó, de a fesztivál egészének programkínálatát is csorbítja egy picit. Ahol viszont senki nem akadályozza meg egy csendesebb körülményt igénylő programnak – mondjuk egy kis koncertnek – a megvalósítását, az azért van, mert arra amúgy se jár senki. Bár a Duna bástyából számtalan járat, terem nyílik, ahol tényleg mindenkitől zavartalanul lehetne mondjuk egy kis koncertet megvalósítani, mit sem ér, ha történetesen senki nem találja meg, és senki nem jár arra, hogy belénk botoljon, pluszban még aki oda is téved, a hideg miatt a koncert felén visszamenekül a napsütésbe. :-)

De összességében úgy is, mint a résztvevők egyike, úgy is mint látogató, magánszemély a fentebb taglalt tényezők ellenére igazán jól éreztem magam. A magam részéről köszönöm a lehetőséget, hogy résztvevőként jelen lehettem, és ha az Új Akropolisz színeiben, ha csak magánemberként, de szívesen megyek a következő Médiawave-re. (Sajnos mióta sajnálatos okok miatt nem Győrben van – ahol látogatóként rendszeresen megjelentem –, valahogy ez mindig elmaradt, de most újra kedvet csináltatok hozzá.)

2016.05.19. 13:05
Kedves Akropoliszosok!

Nem volt lehetőségem figyelemmel kísérni tevékenységeteket, csak véleményetekből érzem a csalódást. És mint már másik válaszomban is leírtam, röviden megismétlem, hogy kerülni szeretném a magyarázkodás, védekezés pozícióját, mert úgy gondolom, hogy itt most az egymást segítő közös gondolkodás ideje van, keresve a megoldásokat.

Szerintem nem Ti voltatok az egyetlen, programmal jelentkező közösség, aki csalódottan távozott, mert nem találta meg az utat a közösség többi tagja felé és úgy érezte, hogy a többiek tevékenysége zavarja az övét.

Azt gondolom, hogy még mindnyájunknak van mit tanulni a közösségi működés területén. Nekünk szervezőknek és nektek megmutatkozóknak is. Olyannyira kiirtotta belőlünk ezen ősi módszert a jelen szolgáltatás alapú világa, hogy akarva-akaratlanul mindig visszazökkenünk ennek jól kitaposott csapásaiba, ide-oda zötykölődünk a két világ között. Sok kisközösségnél tapasztaltam eme kettősséget. A tudatosságot sok esetben felülírta a megszokás, a sokat gyakorolt minta. Nyilván azért mert az biztosságot ad, az új, kísérletező út göröngyösségével szemben. Ti filozófiával foglalkozók talán még jobban értitek mindezt, mint én, a kísérletező kedvű szervező. Talán érdemes lenne ilyen értelemben is végiggondolni terveitek megvalósítását és annak problémáit.

A konkrét felmerülő problémáitokra térve:

KIS ELŐELMÉLKEDÉS

Az hogy a rendezvényünk programjai átmeneti állapotot mutatnak egy klasszikus fesztivál és egy vágyott közösségi Együttlét között, az nem véletlen. Öt éve próbálunk tudatosan és fokozatosan átcsúszni az egyik formából a másikba, és most itt tartunk, mondjuk jelképesen a félúton. Azaz vannak klasszikus időzített művészeti programjaink és időzítetlen közösségi alapúak. Hogy miért nem váltottunk karakteresen egyikről a másikra? Mert úgy ítéltük meg, sőt tavaly az Ördögkatlan Fesztivál kisharsányi Mediawave-es helyszínén ki is próbáltuk és meg is tapasztaltuk, hogy az un. közönség ezt nem érti, még az egy-két száz éve mesterségesen belénk vert időzítés kényszerében él. A többség úgy érzi, hogy nincs is más rendszer. Azért érdekes ezt kimondani, mert régebben nem így volt, az érzékelt időhöz, napszakokhoz, napálláshoz igazodtak az emberek. De ha a közösségi események oldaláról nézzük, a régi vásárokban sem órához igazították az eseményeket, hanem a kor embere nagyjából tudta, hogy melyik napszakban mire várhat. A muzsikusok vagy vásári komédiások az esti, délutáni órákban kezdtek. Ha akarta, érdekelte, megvárta. Ma időzítve kapjuk a koncerteket, színházakat, mozikat és a már szintén klasszikusnak számító televízió is időzített műsorfolyamot kínál. És most jön e megszokott és jól berögzült világhoz képest a paradoxon, a jelenkor, az információs forradalom első szakaszának időzítést megbontó új időszaka, az internet világa, amely teljesen felrúgja a pár száz éves berögzültséget! Az internet világában értelmét veszti az időzítés, minden bármikor elérhető, bármikor megtörténhet, csak keresni kell! A hálózat részének kell lenni, hogy eligazodj benne és jól tudd használni! Nem árt ezt figyelembe venni jövendő gondolkozásunkban. A klasszikusnak nevezhető időzített korszak bomlása láthatatlanul megindult.

Minket nem vonz ezen új világ, de tudomásul vesszük, mint kikerülhetetlent. Inkább próbálunk mintát venni a régi, időzítetlen világból, a vásárokból, amelyek az első nagy és fontos közösségi események voltak. Mert nemcsak az áruk, a feleslegek cseréltek gazdát, hanem az utólag kulturális javaknak nevezett elemek is. Hiszen az árult portékák nem fogyasztási cikk része (szerszámok, ruhák) egyedi motívumokat, azaz kulturális tartalmat hordozott, amit meg lehetett csodálni, másolni próbálni, vagy annál szebbet, másabbat csinálni. Bátran kimondható, hogy a vásár, a piac volt a kulturális élet beindulásának fő motivátora. A vásári komédiák és mulatós célú muzsikák folyamánya a színház- és koncerttermek.

És igen, jól érzékelted a mi célunk részben az, hogy ezen ősi módszernek megtaláljuk a mai megfelelőjét. A virtuális közösséget építő internetvilág helyett, a valóságos emberi közösségépítés új útjait. Mindez így elméletben nagyon szép, de mik lehetnek a gyakorlati megoldások. Mint láthatjátok, mi azon a szinten, lépcsőfokon vagyunk, hogy tudjuk, mit akarunk, egyet már léptünk rajta (hogy föl vagy le azt még nem tudjuk), mert elkezdtünk a beszéden túl kísérleti formákat létrehozni, gyakorolni, de úgy érzem, hogy még sokat kell partnereinkkel le-fel lépdelni, hogy kimondhassuk, alakul már a megoldás. Ilyen a kísérletezés világa. A sok utólag talán értelmetlennek tűnő kísérlet közben, ha szerencsénk van, felcsillanhat valami, és akkor sem biztos, hogy az, amire számítunk. Sok esetben a melléktermék lesz a lényeg, vagy más, kívülről veszi észre a kincset, mert mi beleveszünk a részletekbe.

Azt mindenesetre jól érzékeltétek, hogy a vásári hangulat volt és az nem véletlen. Bár ez csak a szombati és vasárnapi napra volt tervezve. Tehát szándékaink szerint való volt. A többi nap művészeti irányultságú volt többségében.


LITVÁN EGYÜTTES

A következőt írod: a programok egy része még csak közel sem az előre meghirdetett időpontban indult. Itt elsősorban a litván népi együttes számunkra (és más programgazdák számára is) teljesen váratlan műsorkezdésére gondolunk. Mi 14 órára írtuk ki zenés-verses előadásunk kezdetét, sőt a háromnegyed háromkor fellépő (fellépni akaró) gyermek népi zenekarral meg is egyeztünk, hogy amint mi befejezzük, ők 15 óra előtt kezdhetnek. Ezt azért nem értem, mert a Pyne / Piné nevű litván táncegyüttes fellépése az internetes és nyomtatott programunkban is 14 órára volt programozva. Ők az időzített és konkrét helyszínre tervezett programok közé tartoztak. Ti ellenben az időzítetlenek közé, és megválaszthattátok bemutatótok helyét. Szóval a litván együttes programkezdése nem lehetett váratlan, legfeljebb túl közel terveztétek hozzájuk a bemutatótokat. A mi problémánk sokkal inkább az volt velük, hogy amatőr együttes módjára később kezdtek és fél óra helyett háromnegyedet voltak a színpadon.

Nem kis probléma az időzített világban, hogy miközben mindenki az időpontokba kapaszkodik, ugyanakkor elsősorban a kelet-európaiak, köztük hangsúlyosan hazánkfiai minden eszközt megragadnak, hogy elkerüljék a pontos kezdést. A többség csak magára gondol, egyáltalán nem érdekli az utána jövők helyzete. Személyesen rendkívül zavar ez engemet és legtöbb feszültségem és veszekedésem ebből adódik a rendezvény alatt. Rengeteg negatív élményt mesélhetnék erről. De nemcsak az előadókkal, hanem a magyar közönséggel is komoly baj van az időzítés tekintetében. A nyugati és felkészült előadók kezdenének pontosan, de amikor kinéznek, és azt látják, hogy pár ember üldögél a nézőtéren, akkor kérik, hogy kezdhessenek kis késéssel. Majd a koncert felére általában megtelik a terem és a vége nagy siker. A fellépő elfelejti a kezdeti nehézséget, csak mi szervezők bosszankodunk azon, hogy miért ilyen a magyar mentalitás. Ugyanis külföldön nem így van. Számtalan rendezvényen jártunk, igazolhatjuk. Szóval már a magyar közönségmentalitás is buktatja az időzítés értelmét. Tehát az, aki elvárja, buktatja meg a rendszert, elég sajátos helyzet, nem?


HOL?

Végül a bástya fogadóterében találtunk egy viszonylag csendes sarkot, ahol műsorunkat rövidítve muzsikáltuk el, a tervezett kettő helyett egy alkalommal. (Kint már eleve nem volt rá esély, hiszen az egyik esti ütős produkcióhoz állványt építettek, de talán a kinti tér nem is igazán alkalmas egy meghitt, elmélyülést igénylő előadásra.)

Igen, a tanulságot megnyertétek. Hozzátéve, hogy az eredeti helyválasztás is a tiétek volt. És itt is előjön egy általános probléma. A megmutatkozási hely és időpont tekintetében szabad kezet kapott közösségi programok többsége azért bukdácsolt, mert nem a programjához legjobban megfelelő helyet választotta ki. Ha kérdeztek, mi ajánlottunk, mutattunk helyszíneket, de sosem mi döntöttünk. Ugyanakkor felfigyeltünk rá, hogy a többség ahelyett, hogy a fentebb említett ideális helyet megkereste volna, ahol békében és jó körülmények között munkálkodhatott volna, a legközönségjártább, legfrekventáltabb helyeket választotta. Ami persze hozta magával a sokféle zavaró tényezőt, ami ártott működésének. Persze értjük ezt, de sajnos ez is egy fentebb már említett beidegződött megoldás. Azt gondoljuk, ha az emberek szájába adjuk a produkciót, akkor biztos a siker. Sokan megtapasztalták azt, hogy bizony nem. Az erőd tele van jobbnál-jobb megvalósítási helyekkel, szinte végtelen a számuk. Igaz, ennél a választásnál ki kell gondolni, hogy csábítsuk oda azokat, akiket be akarunk vonni a tervezett programunkba. Biztosan állíthatom, hogy akik e második megoldást választották, azok közelebb kerültek vágyaik megvalósításához, igaz sokkal több munkával és előregondolkodással.


AZ ERŐD

A helykereséssel is nehézségeink akadtak. Nem volt számunkra előre ismert, hogy az esemény kizárólag a Dunai bástyában és előtte, a Duna partján zajlik, ezért először az erőd más részein néztünk hely után. Erről a fontos körülményről valószínűleg nem is értesültünk volna (vagy csak később), ha nem futunk össze Veled a bástya udvarán. Mástól korábban, bár a helyszínen feltettük a kérdést, nem hallottunk erről. (A helyszín megnevezésében talán fel lehetne tüntetni magát a Dunai bástyát.) Daninak viszont ezúton is köszönjük, hogy a belső tereken körbekalauzolt minket.
Öt éve, amióta az erőd a fő helyszínünk, azóta a Dunai bástyát és a Duna-partot használjuk, béreljük ki. Emiatt az rendezvény bejárata, megközelítése is más irányból zajlik, mint az Erőd fő bejárata. Elnézést, de ennyi idő után fel sem merült bennünk, hogy ez nem átlátható. A jövőben hangsúlyozni fogjuk a bástya központi jellegét.

Köszönjük, hogy együtt kísérletezhettünk...

Hartyándi Jenő

KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
2024.03.12. 22:12

Megnyílt a jelentkezés a 2024-es somogyfajszi Nyári Berekre!

Megnyílt a jelentkezés a 2024-es somogyfajszi Nyári Berekre!

A korábbi évekhez hasonlóan ismét vizuális, zenei, családi és gasztroműhelyekkel várunk benneteket!

 

Részletek és jelentkezés ITT.

2023.06.25. 015:05

Görög filmműhely-vezetők a somogyfajszi táborban

Két görög filmes műhelyvezető is lesz idén a Passport Controll - Nyári Berek Művészeti Műhelyek és Közösségi Együttléten. Karina Logothetis filmrendező és Vasilis Zlatanos sound designer idén elnyerték a legeredetibb kisjátékfilm díját a 33. alkalommal megrendezett Mediawave Filmszemlén, a Kavics (er. Pebble) című filmmel.

2023.05.12. 017:02

PÜNKÖSDI IMPROVIZÁCIÓK - találkozó Ravazdon

Május végén (május 26-28) jön a következő idei Mediawave fokozat Pünkösdi improvizációk címmel, amely a "klasszikus" Mediawave jazz, színházi, táncos és közösségi vonalát szándékozik feleleveníteni a ravazdi Őrhegy udvarházban. A program ide kattintva érhető el.

 

TAGSÁGOK
FŐ TÁMOGATÓ

A MŰKÖDÉS TÁMOGATÓJA

 

MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák