www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

 

Hamarosan kezdődik az idei

 30. MEDIAWAVE

3. állomása

 

  

NYÁRI BEREK

„Cinema Paradiso” &

természetbe ágyazott improvizációk

Mediawave Nyári Tábor

és Közösségi Együttlét

- film & zene & közösség

& környezettudatos lét -
a Kund kastélyban és a madárparadicsomban

  

2021. július 18-24. 

 

*** 

 

 

Hamarosan kezdődik az idei

 30. MEDIAWAVE

3. állomása

 

  

NYÁRI BEREK

„Cinema Paradiso” &

természetbe ágyazott improvizációk

Mediawave Nyári Tábor

és Közösségi Együttlét

- film & zene & közösség

& környezettudatos lét -
a Kund kastélyban és a madárparadicsomban

  

2021. július 18-24. 

 

*** 

 

etnik Archív
2021. október PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV Aktuális program:
2021.10.21.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

:: TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE 2015 :: 25 ÉV MUNKATÁRSAINAK ÉS SZIMPATIZÁNSAINAK TALÁLKOZÓJA :: MUNKATÁRSAK ÉS SZIMPATIZÁNSOK - évenként bontásban :: 1991 Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztivál :: Hartyándi Jenő

HARTYÁNDI JENŐ

(Győr, 1956.03.13.)

 

Én arra emlékezem...

 

mielőtt belekezdenék azért nem árt megjegyezni, hogy 25 év távlatából sok minden elhalványult már és valószínű mindenkiben kissé máshogy, más változatban maradt meg a kezdés, ami nem is baj, így lesz sokkal szinesebb a paletta...

 

Szóval arra emlékezem, hogy az első fesztivál hosszas tervezgetés és előkésztés után indult el. Úgy másfél-két év telt el vele. A hosszasságot az okozta, hogy - utólag már jobban láthatóan - egy lassan zajló politikai és kulturális vákumba kerültünk. Mondhatni - miközben vadul készülödtünk a mi új fesztiválunkra - közben csöndben megtörtént a rendszerváltás. Persze csak a mi emberi léptékünkkel zajottak lassacskánt az események, történelmi léptékkel mérve egy nagyon gyors folyamat zajlott.

 

EGY KIS GYŐRI ÉS ORSZÁGOS FILMES ŐSTÖRTÉNET

 

De a társadalmi változásokról szálljunk egy szintel lejjebb, a mi kis filmes világunkba, amit számunkra a Győri Amatőrfilm Stúdió jelentette, amely minden csütörtökön hat órától a Ifjúsági Házban tartotta összejöveteleit. Jó volt itt összejönni, hiszen ekkor már a többség 5-15 éve járt ide. Általában csak beszélgettünk, vagy ha valakinek elkészült egy filmje megnéztük. Kritizáltuk, dicsértük egymást. Néha összevesztünk apró-cseprő ügyeken. Olyanok voltunk mint minden jó közöség, se veled se nélküled. Aztán nyolc fele beültünk a Ház vendéglátó egységébe vagy a szomszédos Marika presszóba, amely a társaság egy részének eleve napi törzshelye volt. Nagyon vártuk ezeket a csütörtök délutánokat.

 

És persze terveztük a következő filmünket, kerestük a társakat a megvalósításban, technika problémákról vitatkoztunk, és egyszer csak beugrott valakinek, hogy az addig már hatszor, két-három évenként, az amatőrfilm stúdió korábbi generációja által megrendezett Díjnyertes Amatőrfilmek Nemzetközi Fesztiváljával mi for történni az egyre bonyolódó politikai helyzetben, az elbizonytalankodó városi és megyei tanács mellett. Hiszen az ő apanázsukból rendezték meg eddig ezeket.

 

Volt még egy másik motiváció is. Már a nyolcvanas évek közepétől megindult az országos amatőrfilmes mozgalom "forradalma", a fiatal generáció 1-2 év közdelem után, kompromisszumosan ugyan, de átvette a "hatalmat" és függetlenfilmesnek nyilvánította magát. Ez a mozgás összehangban volt a társadalomban zajló mozgásokkal. Mi győriek sem maradtunk le az országos trendektől, hiszen az országos és tájegységi fesztiválok révén aktív részesei voltunk a hazai folyamatoknak. Filmjeinknek ezek a fesztiválok voltak a legjobb hazai fórumai. Az elzárt szocialista közegben nemzetközi fesztiválszereplésre még nem is mertünk gondolni. Aztán megcsapott bennünket is a "forradalom szele", és némi szervezkedés után, 1990-ben megalapítottuk a Győri Vizuális Műhelyt, az első győri civil szervezetek egyikét, rögvest azután, hogy ezt a törvény lehetővé tette. Itt lett vége a Győri Amatőrfilm Stúdiónak, de nem volt ez egy véres dolog, mert az idősebb filmes generáció nagy része eddigre már inaktívvá vált. Dr. Haffner Szabolcs, Csenár Imre és Tóth Tamás pedig szellemi vezetőként jöttek velünk és bölcsességükkel erősítették akkori fiatalos lángolásunkat. A többségünk 20-35 év körüli volt akkortájt. Filmjeink egy része ekkortájt már erősen át volt itatva a korszellem adta hangulattal. Mondhatni rendszerellenesek voltak, de a puhuló és gyengülő rendszer már nem volt képes ellencsapást mérni ránk. Jellemző erre az időszakra, hogy miután az egyik ilyen politizáló filmem meglehetősen élénk szakmai visszhangot váltott ki az I. Országos Videószemlén, de nem mertek neki díjat adni, mert a szervezők féltek a hatóságoktól. A korábbi győri amatőrfilm klub vezető nekem esett, hogy hogyan merek én ilyen filmet csinálni, ezzel tönkre fogom tenni a győri amatőrfilmesek jó hírét. Persze valószínű igaza volt, nem lehetett akkor még tudni, hogy minek milyen következménye lehet. A profik ekkor még nem vagy csak nagyon szőrmentén mertek hozzányúlni a kényes társadalmi problémákhoz, mi, függetlenek bártabbak voltunk, mondhatni inkább vakmerőek és lubickoltunk a gyors változások előidézte és elénk táruló problémákban. Falurombolás Erdélyben a Ceausescu időkben, az első nagy tüntetés a Hősök terén, Pozsgai "forradalmi" szónoklat a győri Széchenyi téren március 15-én, Gabcsikovó-Nagymaros ügy, a KISZ "Jövőnk a tét" akciója; mind-mind olyan feldobott labdák voltak, amiket nem lehetett nem leütni. Mi ott voltunk kameráinkkal és kordokumentumokat rögzítettünk. Persze voltak akik művészfilmeket készítettek. Mindenki tette lelkesülten azt, amihez kedve volt, amerre az érzékei vitték. Forrt a levegő, azt éreztük hogy ha még nincs is itt a szabadság, már közelít...

 

A FESZTIVÁL ÖTLETE, SZERVEZÉSE

 

Azért gondoltam, hogy megpróbálom felidézni a fesztivál ötletét befolyásoló társadalmi és szakmai környezetet és hangulatokat, mert így talán könnyebben megérthető, hogy miért jött létre és miért választotta azt az utat, amiről a mai napig sem tért le, sőt bővítgette azt: AZ ÚJ HAZAI, HATÁROKON TÚLI MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI SZELLEMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYAMATOK BEMUTATÁSÁT. A PROGRESSZIÓT. A VILÁG NEMZETKÖZI, S NEM MAGYAR JELENIDEJÜSÉGÉT. LEGFRISSEBBEN PEDIG A KÖZÖSSÉGBEN GONDOLKODÁS FELISMERÉSÉT! Hogy miért? Mert ezek hiányoztak, ezek nem voltak elérhetők az előző szocialista időszakban. És ezért kellett elvetni az elődnek tekinthető nemzetközi amatőrfilm fesztivál elaggott szellemiségét és helyette egy sokkal frissebb és szélesebb spektrumú formát létrehozni, amelyben benne vannak a világban zajló és elérhető friss művészeti folyamatok, de benne van a magyarországinál akkor sokkal progresszívebb vajdasági művészeti élet tisztelete. A határokon túli magyarok - erdélyiek, vajdaságiak, felvidékiek - felfedezése, kapcsolatok teremtése, nekik lehetőségek adása. Kicsit később a rokon népek, a népi kultúra tudatos és újszerű beemelése.

 

Ez a forrongó korszak hozta létre ezt a 'sima' filmfesztiválnál sokkal szélesebb formát, amit később összművészetinek neveztek el. És itt szeretnék eloszlatni egy félreértést, amivel folyamatosan kínoznak a tájkozatlan újságírók és egyéb médiabeliek. Ahelyett, hogy ismét megfogalmazzam ezt, idézek inkább egy idei riportból (a teljes, más elemeiben is érdekes szöveg itt olvasható el): 

 

"- Az idők folyamán a filmes seregszemle mellett ugyanolyan fontos szerepet kezdett játszani a zene is, mig mára már, mintha kissé el is billent volna a mérleg nyelve a zene irányába. Vagy rosszul látom?

 

- Az előzőekből talán levehető, hogy bizony rosszul látod, mert személy szerint nem zenekedvelő filmes vagyok, hanem filmkedvelő zenefanatikus. És ez mindig is így volt, még ha közben filmesként is prosperálok. Időnként más újságírók is próbálták hozzád hasonlóan beállítani rendezvényünk irányultságát. De ez inkább a tájékozódás hiányából fakad. Valójában pontosan a fordítottja az igaz feltételezésednek. Nem elsorvasztjuk a filmet a zene mellett, hanem azon erőlködünk, hogyan tudnánk megújítani, új formát találni a moziszerű filmközvetítésnek, amely már jó ideje halódik a világban, különösen Magyarországon. Ha nem lettünk volna elég eltökéltek, akkor a filmes támogatások 3-4 évvel ezelőtti honi eltűnésével megtehettük volna, hogy a filmes területet felhagyjuk. Nem ezt tettük, sőt folyamatosan azon kísérletezünk, hogy milyen megoldásokkal lehetne megtartani és emelni a nézettséget és a minőséget – hangsúlyozottan - nem városi , hanem végvárszerű körülmények között. Az gondolom, hogy könnyű belátni, hogy egészen más és sokkal nagyobb közvetítési problémákkal kell megküzdenünk, mint egy nagyvárosban. Ugyanakkor idei újításunkkal, az ÚTON/ON THE ROD Online Filmfesztivál-résszel sikerült kitörnünk a viszonylagos bezártságból. Azt sem ár, ha tudja a tájékozatlan külső szem, hogy sokkal egyszerűbb egy hangulatos zenei programhoz közönséget találni, mint egy sötét helyiségbe embereket bevonzani. A filmes terület szervezésére 2-3-szor nagyobb energiát és pénzt fordítunk, mint a zeneire. Talán az a tény is jelzi ezt, hogy nem csökken, hanem folyamatosan nő a filmes nevezések száma. Az idén 1533 volt, több mint 80 országból."

 

Ismételten visszalépve az elméleti és ideológiai síkról a 80-as évek győri valóságába, azaz a földre, körülbelül 15 lelkes filmes és fotós alapötletéből, kissé kusza és sokfelé húzó szervezéséből, gyakorlatlanságából jött létre az első fesztivál. Nemzetközi szervezési gyakorlatom egyedül nekem volt a a filmes csapatból, mert a 80-as évek elején Lázár Karcsival (akit aztán egy idő után bevontunk ebbe a szervezésbe is) meglehetősen híressé vált nemzetközi jazzkoncerteket szerveztünk Győrött. Bevontuk az Ifjúsági Ház ötletünk iránt lelkesedő kollégáit, népművelőit is, köztük Tóth Erzsit, aki az első fesztiválokban fontos szerepet játszott. Még a Megyei Moziüzemi Vállalatot is sikerült Koch Éva révén becserkésznünk, így a Rába Moziban is volt pár vetítés és kis támogatást is adtak. Szóval ebből is látható, hogy az első fesztivál kezdetére elég szépen felbővült a megvalósító csapat, ami kellett is a sikerhez. A neveket itt nem sorolnám fel, hiszen éppen az ő/mi neveinken keresztül lehet elérni visszaemlékezésem. Ha valakik kimaradtak, elnézést érte, jelezzétek, felrakjuk őket is.

 

A történethez még hozzátartozik, hogy lendületes szakmai és civil szervezkedésünk azért mégsem lett olyan gördülékeny, mert a közben megtörtént rendszerváltás ugyan még jobban adta alánk a lovat, de az első szabad választás után létrejött első önkormányzat meglehetősen gyanakodva tekintgetett ránk. Mi ekkor a szabadság mámorában úsztunk, azt hittük megállíthatatlanok vagyunk, és nem értettük, hogy miért nem tetszik az új és szabad hatalomnak a mi szárnyalásunk, hiszen még akaratunk ellenére is a város hírét növeltük. Országos és nemzetközi híre lett az első fesztiválnak, amin mi is meglepődtünk. A lendület és a lelkesedés mindent átvitt, meglehetősen szépszámú nemzetközi vendég érkezett, és hírt vitt rólunk és a városról, ami eddig szokatlan volt Győrött. Mondhatni jókor voltunk jó helyen, ehhez jött a munka és a lekesedés.

 

GYŐR VÁROS HOZZÁÁLLÁSA

 

Mindezt a sikert azonban meglehetős gyanakvással kísérte az új városvezetés. Még a fesztivál előtt támogatásért fordultunk az első szabad polgármesterhez, aki pedagógus lévén, olyan tanárosan leosztott bennünket. Valahogy úgy mondta, hogy ha majd bizonyítunk, akkor jövőre talán lesz valami. Sértőnek érezvén viselkedését, mi sem lettünk túl diplomatikusak a következőkben. Akkoriban kemény gyerekek voltunk és ezt megőriztük a következő 15 év során, ami alatt folyamatosan hadakoztunk az aktuális polgármesterrel és hivatallal. Ezután az elutasítás után szándékoltan nem hívtuk meg a fesztiválra, ami persze sértette a szerepelni vágyó politikus énjét. Kitartottunk, a következő évben már nem is fordultunk támogatásért az önkormányzathoz, sőt a fesztiválra bekukkantó polgármesterrel nem állt szóba senki. Ez egy újabb sértés volt részünkről. Valójában az adta a védelmet nekünk, hogy olyan jó híre lett országosan a fesztiválnak, amit nem értettek a helyi hatalmasságok, és zavarukban nem mertek ellenünk tenni semmit. A lassan beinduló országos pályázatokból teljesen függetleníteni tudtuk magunkat a várostól. Aztán részükről is megindultak a puhatolózások a barátkozásra és rájöttünk, hogy valójában az a baj velünk, hogy függetlenek vagyunk és nem tudnak befolyásolni bennünket. Az általunk okozott városmarketing növekedés azonban csábította őket, de ez sem volt elég, a hatalom gyakorlása sokkal fontosabb volt és maradt a következő szocialista ciklusok alatt is. Ezért a hírnevünk emelkedésével 1997-re a helyzet a pattanásig feszült, amiről talán még írok, ha mástól is jön emlék, reakció... Ekkor valójában még naiv, lelkes és békés időszakot éltünk, még ha akkor nem is így éreztük...

KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
TAGSÁGOK
FŐ TÁMOGATÓ

A MŰKÖDÉS TÁMOGATÓJA

A Mediawave működési költségeinek támogatása szakmai program megvalósítását 2020. évben
a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák