Szerda Zsófi  véleménye és fotói

(Szabadka)

Mi, amióta hazajöttünk, lépten-nyomon meséljünk a Wave-et, és heti kapcsolatban vagyunk bolgár barátainkkal, Valentin, Jancsi, azaz a Hét Hat Clubot pedig meghívtam a Malom táborok egyik estéjére fellépni.

Nagyon jó volt ez az idei.

Amit konstatáltam, hogy évről-évre több és több ismerősöm lesz, s hogy vannak olyanok, akik kihagynak néhány évet, de visszatérnek, s nekik még jobban lehet örülni, hogy nahát megint itt vagy!!!

Szóval én idén annyira nagyon jól éreztem magam, hogy az tényleg elmondhatatlan. Nyugodt pezsgés, izgalmas meditálás, sétálva rohanás volt nekem.

És ezért csak neked tudok mondani egy nagyon nagy köszönömöt.

De gondolom ezt te is érezted a mosolyokból, amiket nap, mint nap kaptál.

Ez volt az elegendő, a megfelelő embermennyiség, Ferenczy bácsival egy rohadtjót beszélgettem, lesz majd online is a cikk, elküldöm ha már igen.

Volt egy gyönyörű élményünk, amikor Florian, a francia harmonikás barátunk elaludt a saját koncertjéről, amit aznap a legjobban vártunk, s leszidtuk, és mondtuk neki, hogy most meg kell tartania valahol nekünk a koncertet, mert ennek ez a módja, s lementünk a Duna-partra, és tényleg megtartotta. Másfél órát muzsikált nekünk akik ott voltunk éjjel egy után a parton. (Képzelt Tóth Janó barátunk ezt rögzítette. Ugyan a képen alig látszik valami, de a hang briliáns. - A szerk.)

És az a fél szilvásgombóc, amit kikönyörögtem magamnak a néniktől az pedig.... na arra tényleg nincsenek szavak, csak felakadt szemek. Jézusom, az a gombós az frenetikus volt. Meg tudtam volna enni belőle még tízet, és elgurulni aludni.

A konferencia is nagyon hasznos volt számomra, s pontosan azért, mert most van egy listám emberekkel, rendezvényekkel, s ahhoz a listához vannak a szemem előtt arcok, hangok, habitusok, így tudok hova nyúlni, tudom mire lettem kíváncsi, hova vágyódom, stb.

Hát röviden ennyi, most érkeztem neked egy picivel részletesebb kösznömöt és beszámolót írni, mint mondtam keveset fotóztam, de ez ilyenkor esik meg, amikor valami túl jó. Egyszerűen elfelejtem. És láttam, hogy rengetegen fotóznak, amitől picit meg is nyugodtam. (Zsófi többi fotója itt érhető el.)

Egy lelkes pünkösdöt kívánok nektek, jövök én még a te utcádba.

Forró csókok Vajdaságból, Szabadkáról tőlem, (meg biztos a csajoktól is)

szs