BEDE FAZEKAS ZSOLT

kultúraszervező, rádiós, a Mediawave észak-amerikai képviselője

(Torontó, Kanada)

Mint korosztályából sokan, annak idején ő is disszidált. Győrből Torontóba. Hamar bekapcsolódott a kanadai magyar emigráció életébe és megtapasztalta annak megosztottságát, belső harcait, ezért egy idő után függetlenségre törekedett. Ma szervezi a Paraméter klubot, amelyben számtalan honi művész fordult meg az elmúlt 30 évben. Vezeti a Torontói Független Magyar Rádiót, feleségével üzemelteti a Pannónia nevű könyvesboltot. Itt egy riport vele - itt pedig egy videóriport az emigrációs küzdelmekről.

És nem mellékesen rendesen kivette részét a 2000-es években a Mediawave nemzetközivé tételében. Rengeteg izgalmas személyiség és produkció került rajta keresztül hozzánk, pl. James Blood Ulmer, Big Lucky Carter, Jane Bennett kubai bandája és igazi indián művészek, polgárjogi aktivisták, amelyekhez rengeteg érdekes szervezési háttértörténet tapad, amelyeket reméljük hamarosan elmesél nekünk.

A kanadai szükségállapot bevezetésekor kezdett el érzékeny életképeket írni a torontói helyzetről, amelyeket velünk is megoszt.

****************

KORONAVÍRUS IDEJÉN 1.

Ma reggel Doug Ford, Ontario tartomány feje bejelentette a szükségállapotot.

A délelőtt folyamán találkoztam a görög ócsakvasassal, a portugál garázsmosóval, az olasz nyugdíjassal és az etióp kávéház-tulajdonossal. Továbbá, szóba került a jamaikai tisztítószer-boltos.

A baj az, hogy a görög ócskavasas szerint ez mind a papok és az orvosok ármánykodása, a portugál garázsmosó szerint csak humbuk az egész mert influenzában többen meghalnak és egyébként is hazudnak, hogy ez valami új dolog, mert a Lysolos konténeren már jó ideje rajta van, hogy "corona" vírust is öl (az egyébként a corona család más tagja!), az olasz nyugdíjas meg kiakad, hogy a kávézóban betartják a szükségállapotot, nem lehet leülni, csak álló kiszolgálás van, majd távozni kell.

Bullshit, a rák meg a szív sokkal több embert elvisz - mondja az öreg. Megy pár kört a kávézóban, nem vesz semmit, csak egy szalvétát a pultról, abba belefújja az orrát, a papírt beledobja a tejespulton lévő nyílásba.

Miután az öreg kiviharzik, a kávézó etióp tulajdonosa is meginog, hogy hátha tényleg bullshit (bikaszar) az egész. Igaza van az öregnek - mondja, bizonytalan hangon.

Lehet - mondom - a statisztikák szerint nem is te, hanem ő fog meghalni, ha...

Az etióp tulaj még bizonytalanabb lesz.

Erre, a kávézó sarkából előbújik egy másik etióp srác, a tulaj barátja.

A telefonját nyomkodta eddig, majd miután zsebre vágta, a pulton lévő kézfertőtlenítő flakonhoz lép, jó kupicányit a kezébe nyom, dörzsölgeti, majd bekeni az arcát, az orrába is belenyom egy kicsit az ujjhegyével, megkeni a bajuszát majd a szemöldökét is:

Na - mondom az etióp tulajnak - ennyit a kézfertőtlenítő hiányról! Torontóban hiánycikk, a haverod meg annyira élni akar, hogy még az orrát is telerakja zselével.

A tulajban teljes a káosz!

Gondolkodik kicsit, majd megkérdezi, tudok e kézfertőtlenítőt szerezni valahonnan, mert még a szomszéd jamaikai takarítószer nagykeresnél is üres a polc.

Na kérem, ezt nevezzük multikultinak, és így készülünk mi Torontóban, a korona vírus elleni harcra!

Reggel óta, szükségállapot van!