A Mediawave szervezői megértették az alattomos vírus terhelte jelen szavát és nem az egykori, megszokott életünk visszaadásának hamis képzetével szeretnék maguk közé csábítani 30 év alatt kiépített művészeti közösségük tagjait. Sokkal inkább a rendszerváltás idején induló (1991), ma már – túlzás nélkül - legendásnak mondható kulturális szervezkedésünk egyik fő erényét, a formákkal és színterekkel való bátor kísérletezést állítottuk többször elhalasztott, jubileumi „együttlét”-ünk központjába. Úgy gondoljuk, hogy a művészeti közvetítés új útjainak keresése elengedhetetlen feladata és kötelessége a ma szervezőinek. Erőteljesen figyelembe véve és alakítandó a világban zajló erőteljes változásokat. Kezdve a környezetvédelmi problémákra való figyelemkeltést, összefüggésben a környezettudatos megoldáskeresések tudatos, oktatás jellegű alkalmazásával. Továbbá összefüggésben a vidéki Magyarországra való figyeléssel, különös tekintettel az „elfeledett” kistelepülések helyzetbe hozásával, lélekkel való megerősítésével.
A Mediawave 30 éves nemzetközi filmversenye elsőre tán, különösen „felülről nézve” egy világvégi kistelepülés kastélyában és környezetében valósul meg. De ha a jelen valósága, a civilizáció átkaitól vergődő föld kritikus helyzete felől nézzük, a helyszínt adó 100 hektáros környezetvédelmi terület, a Kis-balatonon túlnyúló mocsárvilág érintetlen természeteti világa, a madárparadicsom, Matula bácsi világa egyfajta megoldást, de legalábbis erőteljes figyelmeztetést kínál az új utak keresői számára.
A „Cinema Paradiso” alcím – erős átételellel - erre a világra szeretne utalni, másrészt arra, hogy azt a filmes korszakot is a jelentős filmművészeti szemléletváltás jellemezte, amint arra ma is nagy szükség lenne, legalábbis a halódó klasszikus közvetítési mód (mozi) tekintetében. Erre tesz kísérletet a Mediawave „Fényírók fesztiváljá”-nak is nevezett filmes eseménye, a különleges helyszíneken történő vetítéseivel és a filmezéshez kapcsolódó egyéb programokkal: filmkészítő workshop, animációs műhely, közösségi mozi, szakmai beszélgetések. Már a rendezvény nyitófilmje, a Szőke András és Badár Sándor által jegyzett „Delelő obsitos és a fekete bárány” premiervetítése, Szőke András felvezetésével is illeszkedik az új közvetítési utak kereséséhez. A film különlegessége nemcsak az, hogy Szőke Bandi hosszú évek után ismét filmet készített, hanem az is, hogy a filmet nem adják mozikba és a televízióknak sem, csak a szerzők jelenlétében és részvételével, beszélgetéssel vegyítve kerül itt és a jövőben is a közönség elé.
A megújuló 30 éves Mediawave másik klasszikus művészeti ága az improvizatív zene (nem a jazz) különleges helyszíneken, nem színpadi körülmények közt való megjelenése. Az improvizációnak nagyon sokféle megközelítését képviselik a kiválogatott együttesek, amelyek különböző természeti közegben, de tavak partján, az ősi kriptában és a nagy tölgyfa alatt is meg fognak szólalni olyan előadók tolmácsolásában, mint a Grencsó Kollektíva, Geröly Tamás 2x2 néha 5 dupla bandája, a marokkói gyökerű Tariqa Said Tichiti vezetésével, Ajtai Péter Qiyan bandája körzenéjével, Dudu & Boti, Kovács Öcsi és Móser Ádám szóló produkciói.
Az improvizatív zenén kívül jelentős etnikus és népzenei zenei felhozatal is lesz a palettán, a legtöbb zenei műhely formájában. Pl. Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák kb. 25 muzsikussal fognak 3 napig együtt dolgozni, köztük a Góbé zenekar, a Resti Kornél, a Napfonat, stb. együttesek tagjaival. Népzenei és vonós műhely is várható Fajkusz Attila és Kovács Ferenc „Öcsi” vezetésével, a Figurás, a Somorjai banda és mások részvételével. A moldvai csángó vonalat pedig Kerényi Róbert és barátai, valamint a Mitiszika zenekar képviseli.
De nemcsak filmről és zenéről fog szólni a Mediawave Együttlét 30. somogyfajszi állomása, hanem lesz ott ács-, fotó-, hastánc-, természetmegismerő- és mindenféle más speciális műhelyek (közösségi főzés, kézzel halfogás) is, amelyek lényege az, hogy a Mediawave már több mint tíz éve a erőteljes hangsúlyt fektet a közösségi gondolkodás és lét terjesztésére. Szinte minden program ennek szellemében valósul meg, a
„mentsük meg a művészetet és környezetet” gondolkodás jegyében.
|