BARCS - AZ ELFELEDETT FOLYÓ

somorjai fotósok csoportos kiállítása

Egyik leginkább dédelgetett, legnagyszabásúbb, egyben legnagyobb kihívást jelentő célunk az élőhelyek védelme, helyreállítása, „visszavadítása“. A gyakorlati megvalósításhoz mindenképp szükséges a közvélemény figyelmének felkeltése, a probléma felvázolása, a revitalizáció szerepének ismertetése.

Ezen belül egyik fő tevékenységünk az egykori vízfolyamok útjának-medrének felderítése, illetve annak vizsgálata, hogy manapság a volt folyók mentén hogy alakul a táj.

Munkánk első kézzelfogható eredménye a – “Barcs – az elfeledett folyó” című kiállításunk, eddigi legnagyobb és talán legismertebb, maga nemében páratlan munkánk, amelynek célja egy régen eltűnt csallóközi folyam nyomainak felkutatása és vizuális megjelenítése.

Az egyedülálló kezdeményezésbe 2021 tavaszán kezdtünk bele.

Az egykori Barcs folyó nyomvonala Somorjától Nyékvárkonyig végigkövethető. A Duna 19. század elején megtörtént első részletes vízrajzi felmérése után megrajzolt térképeken a mérnökök a folyam mellett több helyen is a Barch nevet tüntették fel. Földes Gyula a „Felső-Csallóköz árvédekezésének története“ című művében szintén részletesen értekezik egy Barch nevű vízfolyásról, amit Macházánál Bercse-érnek, Sámotnál Bácsnak neveztek.

Ez az első olyan néhai vízfolyam, amit végigjártunk, feltérképeztünk, teljes hosszában lefotóztunk, felmértük állapotát, fajgazdagságát. Többek között azt is vizsgáltuk, vannak-e mentén olyan helyek, amelyek nagyobb védelmet érdemelnének.

Az ilyen régi folyamok vonalát sokszor már csak fás-bokros sávok, mezsgyék, kanálisok, szélfogók jelzik. Jelentőségük egyebek mellett abban rejlik, hogy zöld folyosóként működnek a kultúrtájban. Sokszor az utolsó összeköttetést jelentik a nagyobb természeti gazdagságú, izolált élőhelyek között, lehetővé teszik az élőlények számára a vándorlást, szabadabb mozgást, géncserét.

A projekt folytatásaként jelenleg egy könyv kiadásán is dolgozunk, amely a folyót nem csak fotók, de múltbeli és jelenkori jegyzetek segítségével is bemutatná.

*****

Rólunk

A DUNAVIT – Dunamenti Tájvédelmi Társulat 2020 novemberétől működik hivatalosan polgári társulásként. Életre hívásával a célunk az volt, hogy szervezeti hátteret biztosítsunk mindenki számára, aki hozzánk hasonlóan javítani akar környezete állapotán, és úgy gondolja, nem lehet elég hatékony a környezetvédelem a helybeli lakosság aktív részvétele nélkül. Nem kell hozzá világmegváltó tudás vagy hatalom, csak elszántság, tenni akarás és szeretet a szülőföldünk természeti értékei iránt.

A társulás mottója: “A természettől elvehetsz, ha tudsz és akarsz is visszaadni.”

Tevékenységi körünk rendkívül szerteágazó, köszönhetően az egyre gyarapodó tagságnak. Otthonaink közelében rendszeresen szervezünk hulladékgyűjtést és faültetéseket. Ez utóbbival kapcsolatosan erdészeti szakemberekkel és helyi vadászszervezetekkel is egyeztetünk.

Társulásunk ezeken az aktivitásokon túl ismeretterjesztéssel és természetvédelmi szerveknek nyújtott támogatással is hozzá kíván járulni a Csallóköz és az egész Duna menti alföld természeti értékeinek megóvásához. Rendszeresen bekapcsolódunk például a Szlovák Ornitológiai Társaság által szervezett téli madárszámlálásba. Általa a szakértők pontosabb képet kapnak a csallóközi madárvilágról, ami feltétlenül szükséges a hatékonyabb védelemhez.

Egyedi kezdeményezéseinkkel hozzájárulunk a csallóközi mezőgazdasági táj szokszínű és jellegzetes élővilágának megóvásához:

• egyedüli szervezetként indítottunk magyar nyelvű kampányt a biodiverzitást veszélyeztető káros mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatása érdekében, online felületeken túl cikkeink jelentek meg a témában a felvidéki magyar nyomtatott sajtóban

• az országban elsőként készítettünk egy városi régiót lefedő komplex madárodú-programot, amelynek célterülete Somorja és környéke. A terv célja a gyakoribb madárfajok mellett olyan ritka célfajok fészkelési lehetőségeinek támogatása mint a szalakóta vagy a kék vércse

• Somorja városával együttműködve elsőként fogtunk bele beszántott mezei utak revitalizációjába és gyümölcsfák kiültetésébe ezen utak mellett, feldarabolva ezzel az óriás földművelési táblákat és segítve a mezőgazdasági táj biológiai sokféleségének megőrzését.