www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu


 

RAKJUK ÖSSZE, AMINK VAN!

NEVEZZ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKKAL

jelentkezési határidő:
2018. március 31.


 

RAKJUK ÖSSZE, AMINK VAN!

NEVEZZ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKKAL

jelentkezési határidő:
2018. március 31.

etnik Archív
2017. december PSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzV Aktuális program:
2017.12.11.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

EseménynaptárRSS

2016.04.30. 23:00
Helyszín: MONOSTORI ERŐD - UDVAR - KOMÁROM (HUN),

MENYASSZONYTÁNC & LAKOMA - ARGENTÍN-MAGYAR LAKODALOM

(ARG/HUN)
Műfaj: folk music / népzene

Éjfél tájban - a hagyományok alapján - a násznépnek illik megtáncoltatni az ifjú asszonyt, és megtámogatni a pár életkezdését. Mi itt most személyneként 500 Ft-ban maximalizáljuk a betendő támogatást, hogy ne a pénzről, hanem a gesztusról szóljon a dolog. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan kerül sor a napközben a népi vonal és más önkéntes főzők által elkészített lakodalmi étkek elfogyasztására.  Ne feledd, itt is annak jár étel, aki a násznép részévé vált és betett a közös mulatságba.




 

  

KINGA & EDI

ARGENTÍN-MAGYAR ESKÜVŐ ÉS LAKODALOM

2016. április 29-30.

Monostori Erőd és Duna-part

Komárom

 
A házasulandó pár nagy vágya, hogy régi magyar hagyományok szerint kelhessen egybe. Na, nem olyan operettes stílusban, mint amit az átlag magyar gondolhat az emigráns magyarok magyarságképéről. Hanem igazi „parasztlakodalomra” vágynak, ami tulajdonképpen már leginkább nincs.

Ugyanakkor az argentin vagy még inkább a dél-amerikai magyar néptánc mozgalom hangadó/vezető figurái pontosan tisztában vannak a mai magyar valóság más irányba haladásával. A világot átható globalizációs folyamatokkal és nekik megadatik az a lehetőség, hogy Magyarországból azt lássák, ami szép és jó, ami fontos nekik.

 

  

ALAPÖTLET

  

Az egybekelő argentin-magyar fiatal párunk - Mihályfy Kinga és Eduardo Bonapartian (édesanyja magyar), akik a buenos airesi Regősök néptáncegyüttes vezetői -, a magyarságukat egyik oldalról megtestesítő néptáncot, a magyar népi hagyományok ápolását tartják egyik erős gyökerüknek. Ebből következően vált fontossá számukra, hogy egybekelésük is eme veszendő hagyománykör keretében történjék meg. Mindezt meglehetett volna az itthoni barátok, néptáncosok, népzenészek szűk körében is tenni, de némi gondolkodás, tépelődés után elfogadták a Tartóshullám/Mediawave ajánlatát/ötletét, hogy az idei „együttlét” keretében, egy nagy szabású „közösségi esküvő és lakodalom” keretében, a barátok és ismerősök „karmai” közé vetve magukat történjék meg minden, aminek ilyenkor a hagyományok szerint illik megtörténnie. E két napos folyamat (április 29-30.) vázát a népi hagyományok ide vonatkozó passzusai adják, amit minden közösség eredendően a maga képére formált. És az is természetes volt, hogy a pár két tagja esetenként más-más családi vagy közösségi szertartáselemeket hozott bele, ha nem egy közösségből valók voltak. Harmadrészt a rokonság és főleg a barátok hoztak bele újabb, elsőre akár idegennek tűnő elemeket (ajándékozási szokásokat, ételeket, táncokat). Így állt mindig össze általában egy nagyon sokszínű esemény, aminek egyes feltűnő, emlékezetes epizódjait az élet végéig lehet emlegetni, mert mélyen beégnek az emlékezetbe.

 

Edi (Ediardo Bonapartian), a vőlegény és unokatestvére Kerekes Miki

 

  

HONNAN A KAPCSOLAT?

KIK SEGÍTENEK

 

Kovács Norbert „Cimbi” és Dűvő zenekar több éve jár közéjük tanítani és egyként álltak Kinga és Edi lakodalmának megszervezése és lebonyolítása mellé.
Hozzájuk csatlakoztak a hátteret biztosító, a Mediawave Népi Műhely alapját képező győri Köcsögök és Dudák Néptáncegyüttes tagjai, valamint a dunaszerdahelyi Csallóköz néptáncegyüttes és a nádszegi (Csallóköz) hagyományőrzők. A vőfélykedést Kovács Krisztián „Kiki” vállalta. A néptáncos Hahn-Kakas István vállalta a lakodalmi étkek elkészítését, önkéntes segítőkkel kiegészülve. A Dűvő, a Fajkusz Banda és a Csángálló szolgáltatja a zenét a mulatsághoz.

 

A Dűvő zenekar macsétával Sao Paulo mellett egy őserdei táborban

 

  

MI A TÖREKVÉS?

 

A mi törekvésünk (barátok, ismerősök) az, hogy egy ilyen nagyon színes, a magyar lakodalmi hagyományok sok elemét felelevenítő élménysoron vigyük végig Kingát és Edit. És ők is bizton belehozzák ebbe argentin és örmény – Edi édesapja örmény – hagyományaikat. Már ez is elegendő lehetne a fenti örökérvényű emlékképek létrehozására. De mi erre még rá szeretnénk dobni egy, de inkább két lapáttal. Az első lapát a színesség fokozására az lesz, hogy az Együttlétünkre érkező külföldi vendégeinket – filmeseket, muzsikusokat – megkérjük arra, hogy ők is tiszteljék meg vendégként e lakodalmat, és ahogy a vendégnek illik, valamilyen jelképes ajándékkal ők is járuljanak hozzá. Ebből bizton sok, ma még nem látható érdekesség, meglepetés származhat. De pár kulináris elem már előzetesen is bizton látható, mert az ifjú párt és a násznépet az andalúzok, az észtek, a litvánok, talán a svédek és felvidékiek is várják „asztal”-ukhoz.

 

Kovács Norbert "Cimbi" egy őserdei kocsmában

 

  

DÖNTENED KELL!

KIVÜL MARADNI VAGY BENNE LENNI!

 

És itt merül fel egy lényegi, de nem szokványos kérdés (mert egy rendezvénybe van ágyazva a lakodalom), hogy a Tisztelt érdeklődő hogyan viszonyul hozzá? Bámészkodó nézőként, akinek esetleg egy pohár bort és egy szelet kalácsot dobnak a lakodalmi kocsiról, vagy a násznép része kíván lenni?
Érdemes elgondolkodni a kívül vagy belül lenni állapotán, mert most ez lehetséges, sőt illik is, főleg előzetesen. Mert a belül lenni állapot, azaz a násznép közé tartozni, az a hagyományok szerint áldozatokkal jár. Illik ajándékot vinni az ifjú párak, illik „adózni” az ifjú pár jövőjére a menyasszonytáncban. És reményeink szerint azt a többiek árgus szemmel figyelik, hogy ki mit, mennyit… Azaz ez egy próbatétel, de tán jelen esetben mondhatjuk inkább gyakorlásnak: miképp tanuljuk vissza hagyományaink gyakorlását! De mivel ez a valóság „stimulálása”, mondhatni egyéni próbatétel, ezért teszünk engedményeket. A násznép körébe kerülés minimális költségekkel jár – de nem megúszható és pénzzel nem megváltható, azon előzetesen gondolkodni illik, kell -, mert a jelképes értékű ajándék kötelező (pl. lehet bármilyen kézi készítésű termék, szóval ne a TESCO-ban vedd), a menyasszonytáncban a bedobott összeget személyenként 500 forintban maximalizáljuk. Ezen kivesző közösségi alapú gondolatok és módszerek alapvetően is illeszkednek Együttlétünk szellemiségéhez. Élj vele! Gyakorold! A pénz nélkül is van élet! Cserélj! Vedd át a szellemiséget: „HA HOZOL! VISZEL!” Mindez értendő materiális és szellemi értelemben is!

 


az előző évi bolgár lakodalmi hangulat

 

 

KIS TÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÓ

A MAGYAR EMIGRÁCIÓRÓL

 

Némi háttér információ, hogy honnan a kapcsolat a dél-amerikai magyar diaszporával:

Pár mondat felvezetésként szükségeltetik a dél-amerikai magyar emigráció történetéről. A magyar jezsuita hittérítők voltak az elsők, sokak neve és tevékenységének emléke fennmaradt. Az 1848-as szabadságharc leverése után sok magyar menekült a Észak- és Dél-Amerikába, közülük páran a formálódó országokban híres, elismert emberek lettek. Ma szobrokkal, utcanevekkel emlékezik rájuk az ottani közösség. Pl. a „biro” szó több nyelven is golyóstollat jelent, az Argentínába emigrált Bíró Józsefet tartják a feltalálójának. Születésnapja a „fel¬találók napja” új hazájában. Uruguay himnuszát is magyar zeneszerző (Debály Ferenc) alkotta meg. Az idesodródott 48-as honvédek, néhány százan lehettek, többségük jól képzett, több nyelvet beszélő tisztek voltak. Magyar nemesek, akik a latin-amerikai fehér elittel gyorsan és könnyen szót értettek. Czetz János, akit Bem nevezett ki tábornokká, Argentínában a vasútépítkezéseken és az indiánok elleni küzdelmekben vett részt a pampán, s lett a modern argentin hadsereg megalapozója a katonatiszti főiskola megszervezésével.

 

előző évi bolgár lakodalmi hangulat

 

 

HOL VANNAK NAGYOBB MAGYAR

KÖZÖSSÉGEK DÉL-AMERIKÁBAN?

 

Dél-Amerika országai közül Argentínában és Brazíliában élnek nagyobb számban és jó évszázados múlttal magyarok. Uruguayban és Venezuelában viszonylag szintén jelentős a számuk és arányuk. A déli kontinens két legnagyobb magyar kolóniája Argentínában, Buenos Airesben és Brazíliában, São Paulóban működik. Argentínában a magyarok (és a magukat magyar származásúnak vallók) számát több mint 40 ezer főre becsülik.  

 

A DÉL-AMERIKAI MAGYAR KÖZÖSSÉG MA

 

Itt fontos megemlíteni, hogy a II. Világháború után nem bővült az emigrációs kör. 56 jelentett még egy kis hullámot, de azóta gyakorlatilag nincs utánpótlása. És ez azért fontos elem, mert az élők sorából nagy többségükben már eltávozott emigránsok első, másod, harmad, negyed generációs leszármazottjai jelentik a dél-amerikai magyarságot. És a sok vegyes házasság ellenére azt gondolhatnánk, hogy mára már közel teljessé vált az asszimiláció, de nem így van. A jól szervezett cserkészmozgalom, ami nagyon más mint az itthoni, valamint az országhatárokon átívelő néptáncmozgalom komoly magyarságmegtartó erőt jelent. Sőt, a több éve oda kijáró oktatók általános véleménye szerint olyannyira „progresszív” irányt vett az utóbbi években, hogy netán még a sok elemében punnyatag mozgalom felrázásában is részt vehet.
Egy lényeges különbség van az itthoni és az ottani néptáncos mozgalom között, az hogy az ottani egyértelműen közösségi, közösségmegtartó alapon működik, ellentétben az itthonival, amely többségében produkció és színpadcentrikus. Van mit tanulni tőlük. A dél-amerikai magyar néptáncosok fesztiváljáról és őserdei táborozásáról szól a Macsétás csárdás című dokumentumfilm, amiből sokat meg lehet tudni a dél-amerikai magyarok jelenéről. Itt érhető el.
 
 

 

 

KINGA ÉS EDI
esküvőjének és lakodalmának vázlatos programja

 

  
április 29. (péntek)  
délutánelőkészületek, ételek készítése, viseletpróba, az észt és az andalúz „asztal” meglátogatása, ismerkedés a vőféllyel és a többi kulcsfigurával  
este lány és legénybúcsú, természetesen külön mulatság a Dűvő és a Csángálló zenekarok zenéjére, de a kezdet a Ferenczi György és a Rackajam koncerthez kötődik  
 
április 30. (szombat)  
délelőtt – előkészületek – lakodalmi étkek készítése, a menyasszony felöltöztetése  
14:30 Leánykérés (Erőd Dunai bástya előtti pázsiton)
Utána: Népi játszóház és az Ördöngős népzenetanoda bemutatója
 
15:00 Romungro Gipsy Banda – kis cigánytánc a násznépnek  
15:45 Zenés esküvői menet a Duna-partra (Fajkusz banda)  
16:00 AZ ESKÜVŐ a Duna-parton
utána: gyerektáncház
 

16:30 Zenés esküvői menet a májusfához

 
17:00 Májusfa öltöztetés az ifjú pár bevonásával  
17:30 Májusfa állítás – körtánc a májusfa körül (zene: Fajkusz Banda)
Majd: ajándékok átadása
 
Közben - 16-18 között Litván asztal, argentin és örmény ételek, italok kóstolása  

19:00 Andalúz asztal

 
23:00 Menyasszonytánc (bástyaudvar) – zene: Fajkusz Banda, Csángálló  
23:30 Both Miklós Roma&Magyar Zenei Műhelye kezdi a talpalávalót.  
24:00 Lakodalmi mulatság (fogadótér) ameddig tart a Fajkusz és a Csángálló zenekarok segítségével, de lesznek alternatív táncolási alkalmak is: Taraf de Akácfa (Ékes terem), Drapán’s Blue Devils (Spanyolfla mögött), Penguin Sound System, Dj Zöld (Duna-part).  
 
   

 



Kérjük, írja meg véleményét:
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

Ossza meg ismerőseivel:
KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
TAGSÁGOK
MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák