Ördögfű

Az Ördögfű zenekar az ősi kollektív zenei tudat életre keltője magyar népzenei elemeken keresztül. Eszközei csak részben magyarok, de mind részei a közös egésznek, hol a zene gyökereit kell keresnünk. Jellemző hangszereiK: doromb, djembe, darbuka, sámándob. A hangzás gyakran elszakad a tradícionális népzenében megszokottaktól - mivel az Ördögfű a legősibb gyökereket keresi.

Belovai János - dobok, Lázár Zoltán - dobok, Páli Tibor - fafúvós és doromb, Juhász István - dorombok, 

*******************************************

Vatafaka

A hódmezővásárhelyi Vatafaka zenekar első, 1995-ös akciója nemcsak a hallgatóságban hagyott mély nyomokat: leszakadt konvektorokról, levert vakolatról mesélt a jegyzőkönyv.
 

Építkezési állványra szerelet hordókon, csöveken, kiszuperált, de működőképes autómotorral zenélnek, de előkerül a légvédelmi sziréna és a kovácsüllő is. Kilenc dobos, két dorombos, és egy kóceráj-technikus celebrálja a szeánszot.
 

Irgalmatlan vascső állványzat, tetején két oldalt odahegesztett vashordó, középen egy Zaporozsec motorblokk. Alul, körben vásárhelyi legények ütik a hordókat, a fémcsüngőket. Keményen, feszesen, pontosan folyamatosan lüktet hozzá a dorombzene... Nos, ez így első hallásra talán rémisztően hangzik, de egy zenei produkcióban hiba lenne a határokat keresni.
 

„A Vatafaka kétszer nem játssza ugyanazt, a hatás egyértelmű, lelke a ritmus. Amikor nekiállnak a fiúk, senki se Al di Meolát vagy Bartókot vár. Nem is mondja, hogy ez jobb. De más. Más és nagyon jó. Az ütősök és a doromb összhangban, egy lüktetés, egy erő. Együtt lassul, gyorsul, vált monotonitásból pattogóvá, őrült tempóból kovácspöröly elementáris döngésévé. Zsigeredig hatol a ritmus, érzelmet kelt a szilajság.”