www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

 


 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 28-május 2.

 

 

 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 28-május 2.

 


 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 28-május 2.

 

 

 

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE EGYÜTTLÉT

30. KIADÁS

2020. április 28-május 2.

etnik Archív
2014. május CsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSzVHKSzCsPSz Aktuális program:
2019.09.18.
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

EseménynaptárRSS

2014.05.02. 17:30
Helyszín: MONOSTORI ERŐD - DUNA PART - ERŐD ÁROK . - KOMÁROM (HUN),

ALTEREGO DUÓ - Szeressük egymást gyerekek! - Seress Rezső délután

(HUN)
Műfaj: underground music / underground zene

Egy egyáltalán nem szokványos duó - a még szinte kamasz zenész szupertehetség és a sok mindent megélt énekes-költő - olyan elődhöz nyúl (Seress Rezső), kinek könnyed(nek tűnő) slágerei több generáció agyába berágódtak/rágódnak manapság is. Pl. annak idején a "Szomorú vasárnap" világra szóló öngyilkossági hullámot indított... Hol a titok?  Erre keresi a megfejtést Gerlóczy Zsigmond és Müller Péter Sziámi.

1889. november 3-án született Seress Rezső, a legendás Szomorú vasárnap című dal szerzője. Budapesten látta meg a napvilágot, és néhány vidéki színházi évet és a munkaszolgálatot leszámítva nem is lépte át szülővárosa határait. Artistának készült, színi tanulmányokat végzett, de a világot jelentő deszkákat hamar felcserélte egy barna pianínóra, amely mögött aztán egész életét töltötte; előbb a Dohány utcai Kulacs vendéglőben, majd az Akácfa utcai Kispipában. MEDIAWAVE szemüvegen át nézve Seress Rezső igazi "párhuzamos kulturális" figura volt.




Előadókról:

Gerlóczy Zsigmond Dezső - zongora

Müller Péter Sziámi - ének, költő

 

 

A zongorista csodagyerek és az énekes-költő fenegyerek unikális együttműködése.

 

Műsoron a 80-as évek legendás alter-slágerei - URH, KONTROLL CSOPORT, SZIÁMI - korunk nyelvén továbbadva. Valamint: ritkán és soha nem hallott dalok, zongoraverseny-pasziánsz, Best of Seress Rezső, versek a készülő kötetből…

 

„A Duó nem a külső hasonlóság miatt kapta a nevét, hanem azért, mert Zsiga nagymamája (Gerlóczy Sári) és édesapja (Gerlóczy Ferenc) is már régről a barátom volt, és most, hogy Zsigával is összebarátkoztunk, nemcsak egykori önmagamra, hanem egykori rájuk is ismerek benne. Vicces dolog úgy szemben ülni valakivel, hogy elfelejtheted a tükrében, hogy közben te már másik korosztályba léptél, hiszen a hajdani fiatal barátod ül veled szemben. És meglepő volt az azonnal kialakult összhang és közös nyelv, ami a könnyed, jóleső közös munkát eredményezte. A Szakcsival, Darvas Ferenccel, Kirschner Péterrel, Víg Mihállyal megkezdett duós együttműködések sorába bizarrul, mégis természetesen illeszkedik az Alterego. A repertoár brutálisan bátor és szertelen, a munkálkodás viszont fegyelmezett és felnőttes volt. Az első közös fellépések talán ezért sikerültek nagyon ígéretesre. Most mutatkozunk be először ennyire összetett, egész estés programmal.” (Müller Péter Sziámi)

 

 

MÜLLER PÉTER Sziámi

 

Éneklő költő. Eredeti szakmája film- és színházi rendező. Közel ötszáz dalát, a nagysikerű zenés darabokat, amelyek dalait írta, a legnépszerűbb magyar előadók vitték színpadra, nem egy közülük nemzetközi sikert is aratott.

 

Harmincévesen kezdett independent rock zenekarok énekeseként szerepelni a maga írta programokkal. („A legjobb zene, amit Közép – Európában hallottam” – Chris Bone, New Musical Express – első zenekaráról, az URH-ról).

 

Sziámi nevű zenekarával rengeteg fesztiválon és önálló koncerten léptek fel (Londonban utoljára a Pulse Fesztiválon), de szerepeltek már együtt Nick Cave-vel, David Bowie-val, a Jethro Tull-lal, Patti Smith-szel és számos más világhírességgel.

 

Müller Péter Sziámi több, mint harminc hanghordozón szerepel előadóként és szerzőként. Sokan, mint a „Bartók+..” Nemzetközi Operafesztivál illetve Európa egyik legnagyobb és legszínesebb kulturális összejövetele a budapesti Sziget Fesztivál alapítóját ismerik.

 

Kultúraszervezést, filmrendezést tanult és tanított Franciaországban és Hollandiában.

 

 

SERESS REZSŐ

Budapest, 1889. november 3. – Budapest, Józsefváros, 1968. január 11.

zeneszerző, zongorista

 

1889. november 3-án született Seress Rezső, a legendás Szomorú vasárnap című dal szerzője. Budapesten látta meg a napvilágot, és néhány vidéki színházi évet és a munkaszolgálatot leszámítva nem is lépte át szülővárosa határait. Artistának készült, színi tanulmányokat végzett, de a világot jelentő deszkákat hamar felcserélte egy barna pianínóra, amely mögött aztán egész életét töltötte; előbb a Dohány utcai Kulacs vendéglőben, majd az Akácfa utcai Kispipában.

 

Az apró termetű, jó humorú "kis Seress" nem volt férfiszépség, mégis az akkori Pest egyik legszebb asszonyát vette el; Helénke miatta hagyta el gazdag katonatiszt férjét. Seress énekelni sem tudott igazán, rekedtes hangján inkább elmondta dalait, miközben jobb kezével zongorázott. A ballal ugyanis nem tudott játszani, és a zongora tetején heverő kottákat sem tudta olvasni. A korabeli Pest egyszemélyes intézményének kedvéért olyan hírességek ültek be az említett vendéglőkbe, mint a perzsa sah és felesége, a walesi herceg, Arthur Rubinstein, Arturo Toscanini, Benjamino Gigli, Spencer Tracy, John Steinbeck, Otto Klemperer.

 

Világhíressé az 1936 körül keletkezett Szomorú vasárnap című dalával vált, amelyet Jávor László versére írt. A giccsbe hajló sanzonnak a legenda szerint különös, mágikus hatása van, hallgatója olyan mély depresszióba süllyed, hogy öngyilkos lesz. Állítólag egy ideig pontos statisztikát is vezettek arról, hányan dobták el önkezükkel életüket a dal hallatán.

 

1944-ben munkaszolgálatra vitték, hazatérése után ott folytatta, ahol abbahagyta - a Kulacsban. Pedig ekkor már gazdag ember volt, azzá tette a Szomorú vasárnap, vagy ahogy mindenütt ismerik, a Gloomy Sunday. Szerzeményét az egész világon játszották, repertoárján tartotta többek között Louis Armstrong, Bing Crosby, Paul Robeson, Ray Charles, Maurice Chevalier, Josephine Baker. A Seresst megillető jogdíjak szépen halmozódtak az Irving Trust bankháznál, végül mintegy 360 ezer dollárja gyűlt össze. Seressnek azonban saját bevallása szerint hosszában is tériszonya volt, a VII. kerület határát sem tudta átlépni, nem hogy elutazzék jogos járandóságát felvenni.

 

Az ötvenes évek elején "munkahelyet" váltott, ettől kezdve haláláig a Kispipában szórakoztatta a nagyérdeműt. Nem is maradt más választása, mivel a Rákosi-korszak kultúrpolitikája túlzottan dekadensnek ítélte, és indexre tette dalait. A hatvanas évek elejétől egyre jobban érzékelte, hogy az ő egyszerű, sallangmentes előadásmódja egy letűnt világot idéz, és nem tud megfelelni a megváltozott zenei ízlésnek. 1968. január 11-én az egyre mélyebb depresszióval küzdő Seress kiugrott lakásuk ablakából. (Egyes legendák szerint azonban csak a redőnyt akarta megjavítani, és ekkor szédült ki az ablakból.)

 

A Szomorú vasárnapon kívül számos más sláger is az övé (Fizetek főúr, Szeressük egymást gyerekek, Én úgy szeretek részeg lenni...), magyar nótákat is komponált (Gyere Bodri kutyám). Írt operettet, és két kisregényt is. Emlékkönyvébe Otto Klemperer csak annyit jegyzett bele: "Nem muzsikus - csak zseni".



Ossza meg ismerőseivel:
KERESŐ


      
KIEMELT HÍREK
TAGSÁGOK
MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák