www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu

  

 

click here

 

 

  

 

click here

 

 

etnik Archív
2014. May ThFrSaSuMoTuWeThFrSaSuMoTuWeThFrSaSuMoTuWeThFrSaSuMoTuWeThFrSa Actual program:
2019-10-22
01020304050607080910111213141516171819202122232425262728293031

WRITE US

Name:
E-mail:
Question:

Newsletter

Name:
E-mail address:
I subscribe for the following newsletters:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Modifying data unsubscription or resending activation:
RANDOM PICTURES

Event calendarRSS

2014-05-02 21:00
Location: FORT MONOSTOR - ORNAMENT STAGE - KOMÁROM (HUN),

FLYING, SOARING... / In the Spirit of György Szabados

(HUN/SRB)
Genre: improvised music / improvizatív zene

Firstly among all fellow musicians, István Grencsó and his companions will return to the memory of the great predecessor and master after three years of his death. Paying homage to György Szabados on his 75th birthday they’ll dust off the most important compositions of his early period, like the legendary Wedding, Adyton and Prayer. Knowing all about Grencsó and his companions, we can be sure that the result will be anything but an attractive reproduction - although the spirit of György Szabados will definitively contribute to the atmosphere. Especially for this occasion, the group that has been developed to one of the most powerful improvising bands through the years will extend its steady lineup with Szilárd Mezei from Vojvodina, who has become one of the most important musicians and composers of the European improvising music in the past ten years..




About performers:

Grencsó István - saxophone, flute

Mezei Szilárd - viola

Pozsár Máté - piano

Benkő Róbert - bass

Miklós Szilveszter - drums

 

 

SZABADOS ÉS GRENCSÓ
SZABADOS GYÖRGY 75 ÉVES LENNE
(1939-2011)

 

Mester és tanítvány, mondhatnánk pátosztól telve, a pár éve elhunyt Szabados György és nagyzenakarának (MAKÚZ) állandó tagja, Grencsó István kapcsolatáról, de a történeti hűség okán nem árt kissé árnyalni a múltat. Kétségtelen tény, hogy az „öreg”-nek nem lehetett egyszerű a helyzete, mert un. „szupergroup”-ként is felfogható, hosszú éveken át működő zenekarában rengeteg, a saját útját járó egyéniség is helyet kapott. Gyakorlatilag a magyar improvizatív zene élvonala. A kezdeti években sokaknak nagy megtiszteltetés volt ez – így Grencsó Istvánnak is -, hogy „Gyuri bácsi” szárnyai alatt melegedhetnek és erőre kaphatnak, telhetnek önbizalommal. De aztán elérkeztek a makrancos tinédzser évek, és jelentkezett a saját hang keresésének mindent felülíró vágya, az „öreg” által kézben tartott keretek tehernek érzése. Egyszóval többeknek kezdett nyűgös lenni a „szülői” felügyelet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ebben semmi furcsa nincs. Az ember személyiségfejlődése szerencsés esetben ezt az utat járja be.

 

Grencsó István sem tartozott a simulékony alkatok közé, hiszen már nagyon korán, első ismert, saját együttesében (Masina) is megmutatkozott egyéni zenei hangja, hozzáállása, amely az idők múlásával egyre karakteresebbé vált. Számomra a klasszikus Dresch Quartet különleges izgalmasságát is az jelentette, hogy ott is Grencsó hozta az ellenpólust. A zenei szövetet a két szólista – Dresch és Grencsó – szellemi másfele haladása feszítette feszesre. Ez a nevezzük jobb híján népies-urbánus egymásnak feszülés több évig nagyon jót tett közös muzsikálásuknak, alkotókedvüknek. (Aztán persze jött a két dudás nem fér meg egy csárdában…)

 

Így utólag bátran kijelenthetem, hogy a Szabados nagyzenekarban is mindig ott lappangott Grencsó szellemi kívülállósága, ellenállósága. Persze időszakosan mások is lázadoztak a szabad improvizáció szabadosi kordában tartása ellen. Szabados György ereje, zenei nagysága azonban abban is megmutatkozik, hogy hosszú éveken át képes volt összetartani e sokféle irányba haladni akaró halmazt és képes volt egy irányba fordítani az erővonalakat, amelyek így többségében összeadódtak, nem kioltották egymást. Utólag visszagondolva rá, nem lehetett egyszerű feladat.

 

Azért vezettem fel mindezt ilyen hosszan, részletezően, hogy érzékelhető legyen, mennyi minden árnyalhatja egy mester és tanítvány viszony hátterét. És talán ezen előzmények tükrében furcsának tűnhet, hogy miért épp a legrenitensebb tanítvány nyúl vissza elsőként a lassan porosodni kezdő szabadosi örökséghez? Nem pedig a látszólag sokkal közelebb állók?

 

Az utóbbira nem tudom és nem is keresem a választ, de Grencsó kezdeményezésére megpróbálok pár tétova válaszkezdeményt adni. Mert az biztos nem jó megfejtés, hogy Grencsó valamiféle szellemi válságban lenne és az ehhez való kilábaláshoz keresné a mankó. Ez már csak azért sem igaz, mert fiatalkori, sokirányú és excentrikus szárnyalásai után lehiggadt középgenerációs csúcspontját futja, nem lankadó erőteljességgel és rendkívüli kifinomultsággal.

 

Talán a megfejtés egyik tényezője, az előző mondatban rejlik. Belépett zenei életpályájának – mondhatni – érett korszakába. És az emberi életpályagörbét ismerve, a szülőktől való kamaszkori eltávolodás után elérkezett a szülői házhoz való visszatalálás állapotába. És zenei értelemben a szabadosi örökség újrafelfedezése egyféle analógiát mutat. Ehhez járulhat második szálként, hogy olyan nagytehetségű csikócsapat került a szárnyai alá, akikkel együttműködése már több éve tartósnak mondható. És a zongora megjelenése együttesében – korábbi saját formációiban emlékezetem szerint sosem volt zongora – ismét előhozhatta a szabadosi ízeket. Különösen, ha egy olyan, régóta várt (reinkarnáció?), érzékeny tehetség játszik rajta, mint Pozsár Máté. Az ő zenei izmosodása és kiteljesedése is inspirációs tényező lehetett.

 

Persze Grencsó, mint fuvós számára a zongorával való együttműködés Szabadoson kívül sem ismeretlen, mert még 1990-ben ismerkedett össze a vajdasági Kovács Tickmayer Istvánnal, akivel egy duó lemezük is megjelent. Tickmayer aztán hamarosan csatlakozott a Nagy József vezette Jel Színház társulatához, és Franciaországba költözött, mint házi zeneszerző és muzsikus. És a távolság miatt a Grencsóval való kapcsolat elhalványult. 2011-ben - kezdeményezésünkre (MEDIAWAVE Fesztivál meghívása) - ismét elkezdték egymást ízlelgetni, és ennek eredményeként létezik azóta a később Trio Kontraszt-nak elkeresztelt formáció, Geröly Tamás ütős játékával kiegészülve.

 

Ezt a szálat ezért hoztam elő, mert a történések fonalában erős összefüggések fedezhetők fel. Közvetlenül az előbb említett 2011-es koncert után kaptuk a hírt Gyuri bácsi haláláról. Mindnyájan tudtunk annak közeledtéről és azon az estén Tickmayer Öcsi játéka Gyuri bácsiért szólt, szelleme tán Öcsiben reinkarnálódott. Ez olyannyira nem egy pátosszal teli mondat, hogy Tickmayert tartottam sokáig az egyetlen olyan zongoristának, aki a Szabados örökséget megértette és még életében továbbvitte.

 

Még egy zárógondolat a Szabados örökség vagy életművel kapcsolatban.

 

Nagyon-nagyon fontos az, hogy három évvel eltávozta után Grencsó István elővette korai korszakának legfontosabb, mondhatni legendás darabjait – Esküvő, Fohász, Adyton -, mert a porszemcsék elkezdtek gyűlni, vastagodni az örökségen. Bizony illő volt már valakinek lefújni róla! Más értő muzsikusokat is erre biztatok.

 

Mert ritkásan adatik meg, hogy ilyen formátumú, új zenei világot elindító zeneszerző és muzsikus bújik ki magyar földből. Bartók az ellehetetlenítő honi körülmények miatt elhagyta az országot, valószínű szerencsésen és jól tette, mert élete nem lett ugyan jobb ettől, de ilymód legalább életműve a világ zeneművészetének részévé vált. Most már itthon is mindenki bartókozhat kedvére, lehetünk büszkék rá, joggal. Csak az fránya honi megbecsülés hiánya nem jutna mindig eszembe…

 

Szabados Trio - WEDDING (1974)

 

Szabados nem ment el, mert az orvoslásból egzisztenciáját fenn tudta tartani. Nemzetközi beágyazottsága neki is elég jó volt, még talán van. Az improvizatív zene amerikai és európai nagyjaitól közvetlen tudjuk, számontartották/számontartják. Egy friss történet erről. A dunaszerdahelyi (Csallóköz) Are you free? Fesztiválon Grencsó csapatával szóba elegyedtünk a szintén ott koncertező litván Vladimir Tarasovval, a legendás szovjet Ganyelin trió dobosával, aki számtalan érdekes történetet mesélt Szabadossal való együttműködéseikről, a rendszer kijátszásának izgalmairól, a kelet-európai szabad improvizatőrök erejéről és lehetőségeiről. Hiába Szabadosék és ők voltak a szovjet éra legnevesebb improvizatív zenekarai.

 

Szerencsére Gyuri bácsit legalább élete vége felé kezdték államilag is elismerni, amit több kisebb elismerés után a 2011 évi Kossuth-díj is jelez. De vannak kétségeim, hogy mindez kárpótolta volna számára a negyvenévnyi szellemi száműzetést, amelybe részben az aktuális politikai rendszer, de sokkal inkább magyar jazzmuzsikusnak nevezett, minden aktuális rendszerhez dörgölődző „kollégái” kényszerítették rá, kiközösítő és gyalázkodó magatartásukkal.

 

Személyesen nagyon várom a vajdasági Mezei Szilárddal (brácsa) kiegészült Grencsó Kollektíva Szabados reinkarnálást. Fontos állomás lehet ez a magyar improvizatív zene történetében. A 75 év előtt tisztelgő, porlefúvó előadás címe:

 

REPÜLNI, SZÁLLNI… / In the Spirit of György Szabados



Ossza meg ismerőseivel:
SEARCH


      
MEMBERSHIPS
MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

HUNGARIAN FESTIVAL ASSOCIATION
 

 

PARTNER OLDALAK

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Card payment service provider
Cards accepted