www.mediawave.hu | www.romerhaz.eu | www.passportcontrol.eu | www.filmfundgyor.eu


 

RAKJUK ÖSSZE, AMINK VAN!

NEVEZZ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKKAL

jelentkezési határidő:
2018. március 31.


 

RAKJUK ÖSSZE, AMINK VAN!

NEVEZZ KÖZÖSSÉGI PROGRAMOKKAL

jelentkezési határidő:
2018. március 31.

etnik Archív
2017. november Aktuális program:
2017.11.23.
010203040506070809101112131415161718192021222324252627282930

KÖZVETLEN KÉRDÉS

Név:
E-mail:
Kérdés:

HÍRLEVÉL

Név:
E-mail cím:
Feliratkozom az alábbi hírlevelekre:
MEDIAWAVE
MEDIAWAVE webTV
Passport Control
Adatok módosítása, leiratkozás vagy aktiválás újraküldése:
KÉPAJÁNLÓ

TARTÓSHULLÁM / MEDIAWAVE 2018 NEVEZÉS :: ÖRÖM

 

 

“Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.”
(J.A.)

 

Az elmúlt években a fesztivál szervezőinek tevékenysége a közönség igényeinek kiszolgálása helyett a résztvevők közösségi együttműködésére koncentrált. A különböző műfaj képviselői részt vettek a egymás előadásaiban, a különböző műhelyek résztvevői keveredtek egymással, közös produkciókat hoztak létre. Az eseményekbe a közönség tagjai szintén beépültek., és aktív résztvevői lettek.


Ebben az évben a Tartóshullám / Mediawave Fesztivál az Együttlét öröméről fog szólni.


Az “Öröm” hívószóra várjuk a filmes, zenei és közösségi programokra jelentkezőket.


A jelentkezők figyelmébe ajánlom az alábbi videót:

Durst György
kuratórium elnök

 

********************

 

HAMID DRAKE A KÖZÖSSÉGRŐL, A NEVETŐKLUBOKRÓL

 

A chicagói dobos, Hamid Drake 2002, azaz 15 éve a Mediawave rendszeres vendége muzsikusként, majd barátként, ma már közösségünk tagjaként. Hacsak teheti köztünk van. Nemrég muzsikált társaival (William Parker és John Dikeman) testvérfesztiválunkon, a Vida Igor szrvezte csallóközi "Are You Free? Musicfestival"-on (Dunaszerdahely). Ahol kameránk is jelen volt. A szuggesztív koncert végén, a vastaps és a ráadás után, csak nem akart mozdulni a közönség, erre Hamid elkezdett beszélni és nagyon fontos dolgokat mondott és mindha tudta volna mire készülünk a Tartóshullám / Mediawave következő adásában, akár rólunk, a mi közösségünkről is szólhatott volna... a nagy földrajzi távolság ellenére is összecsengnek gondolataink...  (Hartyándi Jenő)

 

 

 

 

********************

 

A MŰHELY FOLYÓIRAT "ÖRÖM" MEGFOGALMAZÁSA

 

 

A Műhely folyóirat legújabb tematikus száma az ÖRÖM különféle megnyilvánulási formáit mutatja fel, az örömről való gondolkodás számos lehetőségét tárja az olvasók elé. Mindezt kortárs képzőművészek munkáival illusztrálva.


Olvashatunk a szerelem, a muzsika, a képzelet, a kószálás, a fürdés, az étkezés, a keresztrejtvény fejtés örömeiről. Találkozhatunk filozófiai, lélektani megközelítéssel, vagy akár a Biblia örömpillanataival.


Versek, mesék, novellák, esszék, tanulmányok szólnak az örömről, kiváló kortárs költők, írók, gondolkodók tollából. Számos olyan mű fordítása is szerepel, amely eddig elérhetetlen volt magyarul.


A Műhely folyóirat történetének egyik leggazdagabb számát vehetik kézbe az érdeklődők.

 

 

 

 

 

 

*******************

 

Az ÖRÖM különszám tartalma


Pablo Neruda: Elsorvad (Imreh András fordítása)
„Elsorvad az, aki nem utazik,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem talál örömet magában.”

 

Fernando Savater: Az örvendő képzelet (Perényi Katalin fordítása)
„Az élet tényén túl, azon túl, hogy tovább tudjunk működni, amit gondolkodó tudat nélkül megtehetünk, a legtöbb, amire szert tehetünk a létezésből, az pontosan ez: legyen kedvünk igent mondani. Ha egy kicsit is értjük az emberi vágy legbensőbb lényegét, soha nem cseréljük el az örömöt semmilyen más adománnyal vagy vívmánnyal, mert bármire is vágyunk, bármit is érünk el, semmi sem motivál bennünket jobban, mint az, hogy életigenlő élményre tegyünk szert.”


Bertók László: Örülni? Mire föl? (Firkák a szalmaszálra)
„Nézzél egy kíváncsi kisgyerek szemébe!”


Verena Kast: Öröm, inspiráció, remény (Ábrráció, remény (Ábrahám Zoltán fordítása)
„Az öröm pillanatában az az érzés van jelen, hogy egyek vagyunk önmagunkkal, hogy egészek vagyunk. Ez pedig a tettekre sarkalló vitalitás, sőt talán a szabadság érzését is megadja nekünk. Az örömmel, még a csendes örömmel is összekapcsolódó mozgás is a magasba törő mozgás, a könnyedség mozgása: ilyenkor könnyebbnek érezzük magunkat, mint általában, és a dolgokkal is egy kicsit könnyedebben tudunk bánni.”


Takács Zsuzsa: Ugyanaz a kék-világosszürke ruha
„Költözz hozzám! – mondom a könnyeimmel
küszködve, és meg is ijedek könnyelmű
ajánlatomtól (szegénykém, ezentúl mindenbe
beleszól majd), de eszeveszett boldogság fog el.”


Jean Lauxerois: A boldogság, avagy a Nyugat zsákutcája (Désfalvi-Tóth András fordítása)
„A boldogság a Nyugat »kategorikus imperatívusza«: történelmi elvárásként jelent meg a kezdetekben, majd egyik utópia követte a másikat, mígnem napjainkra egy különleges jogból, sőt narcisztikus szükségletből fakadóan korunk emberének individualista elvárása lett.”


Tőzsér Árpád: Öröm-dal
„Túl sarkkörön, emberkörön,
kevély norvég fenyők helyén
sarjad más lényeknek remény,
zöldell moha, zuzmóöröm.”


Sári László: „ A bűn s a szégyen itt maradt” – És hol van az öröm?
„Az életet őrző élet a legbiztonságosabb örömforrás, ez az a tiszta forrás, amelyből örömeidet merítve és élvezve nem fenyeget a gyors elapadás, az örömök váratlan és fájdalmas elmúlása, s az ezt követő magány és szomorúság.”


Ágh István: Áldott és büntetett
„Amit az életben elveszítettem költészetemben újjáalkotom,
még a legszomorúbb vers is boldogít, ha jó szívvel készül,
én nem a fogalmazást szenvedem meg, megszenvedtem már
előre a téma kálváriáját idegeim forró nyílzáporában...”


Simon Tamás László: Éghez és földhöz egyaránt közel (Két bibliai pillanatfelvétel az örömről)
„Életének új szakaszában egyetlen dolog számít Pál szemében. Az, hogy azt teszi, ami Krisztus műve is volt. Ennek megfelelően az öröm az egyetlen adekvát válasz a szenvedésre.”


Kalász Márton: Konfirmáció
„irat szerint életutad egy áldással befogható,
ma tedd is lépteid, szentély akár, itt járhatod,
egyszerre a mennyei fény s a földi nap kint-bent ragyog.”


Cseke Ákos: Élet, öröm. A kései Foucault létezés-esztétikája
„Lehetséges-e örömöt lelni önmagunkban? Milyen értelemben beszélhetünk arról, hogy az ember saját maga számára válik örömforrássá? Első pillantásra meglehetősen problematikusnak és provokatívnak tűnő kérdéseiben illetve válaszkísérletében a kései Michel Foucault arra mutatott rá: az ember igenis képes lehet örömöt meríteni saját magából, sőt, bizonyos értelemben éppen saját magának kell saját maga legfőbb örömforrásává válnia.”


Jász Attila: Örömfények
„Hátha meglátjuk benne
magunkat, fényesen, ahogy minden nap
kéne. Az igazi arcunkat. Ahogy soha többé.”


Bacsó Béla: Megjegyzések Az örömről
„Vajon tudja-e az ember, az öröm céllal vagy anélkül jelentkezik-e életében, valami felé irányul-e ez. S egyáltalán az öröm igézetében élő ember annak örvend-e, ami birtokába keríthető, vagy éppen örömét az fokozza, hogy a még el nem ért felé űzi valami. Az öröm mértéke és mérhető jellege is kérdés, vajon mennyi örömet bír el az ember.”


Baán Tibor: Létezésünk örömei
„Szerelmeink felé indulni avagy
Fölfedezni a táj arcát”


Weiss János: Az öröm létállapotai
„Schillert elsődlegesen nem az érdekli, hogy hogyan jutunk el az öröm létállapotához, hanem inkább az, hogy mi is ez az »öröm«? Mintha csak azt feltételezné, hogy eltávolodtunk az öröm állapotától, az örömre vonatkozó elképzeléseink elhalványodtak. A saját feladatát így abban látja, hogy fölvázolja az öröm nagyszerűségét.”


Csuday Csaba: Öröm
„Ez az. Ez is az. Öröm.
Látod, napra nap, rügyek.
Menyasszonyi ruhás cseresznyefák.”


Krémer Sándor: Az öröm Dewey és Shusterman esztétikájában
„A boldogság melletti érv nem a boldogság kötelező szükségszerűsége, hanem annak megtapasztalt szépsége.”
 

Lawrence Ferlinghetti: A boldogság hozzávalói Habarovszkban és bárhol máshol (Imreh András fordítása)
„Egy nem feltétlenül túl gyönyörű
férfi vagy nő, aki szeret.”


Szabó Gábor: Matematika, filozófia, és megértés
„A számolás közben a jelentésre történő rákérdezést az elme roppant külsődlegesnek éli meg, mint ami kizökkent a formáknak abból a zárt világából, amelyben a kalkuláció zajlik – és örömet szerez.”


Varga Imre: Örömvirágszirmok

„Kié az öröm,
mielőtt rátalálnál”


Kelemen Zoltán: Az örömről, és ami addig, meg azon túl van
„Az öröm a létezés legintenzívebb formája Hamvas Béla számára.”


Podmaniczky Szilárd: A jó sebesség
„A jó sebesség féken tart
megtanít visszanézni
és elhiszed neki hogy élsz”


Hárs György Péter: Elv és öröm
„Tegyük föl, egyes embereknek vannak elvei. Tegyük föl, tisztában vannak az elveikkel. Tegyük föl, általában senki sem közli, hogy ez vagy az az elve, hanem aszerint cselekszik és gondolkodik. Persze, előfordulhat, hogy – önmaga megerősítésére is vagy leginkább azért – kijelenti: nekem elveim vannak; vagy hogy, nekem ez és az az elvem; vagy hogy ez nem fér össze az elveimmel. És tegyünk föl két, talán nem szokványos kérdést: Lehet-é elvvé az öröm? És lehet-é az elv örömmé?”


Áfra János: Ami a levegőé
Ami a tűzé
„nem ígér semmit, ő csak őriz”


Octavio Paz: Erósz és Psziché (Csuday Csaba fordítása)
„A szerelem egyetlen személy iránt érzett vonzalom: egyetlen test és egyetlen lélek iránt. A szerelem választás; az erotika elfogadás. Erotika nélkül – látható forma nélkül, amely az érzékekbe hatol – nincs szerelem, de a szerelem túllép az áhított testen, és a benne lakozó lelket keresi, és a lélekben a testet. A teljes embert.”


Imreh András: Quijote kibeszél
„Minek hazudozni a részletekben,
ha az egész egészen gyönyörű?”


Márton László: „Öröm nélkül az ember semmit sem ér” – A fröide fogalma Walther von der Vogelweide költészetében
„Az öröm forrása csak részben az a feltételezés, hogy a nő viszonozza a beszélő szerelmét, legalább ilyen fontos örömforrás az a költői ötlet, hogy a szív szemei, mint afféle postagalambok, megközelíthetik a felügyelet alatt tartott nőt.”


Gál Ferenc: Ház körüli munkák 24.
„Nekem elég, hogy hozzád hasonló
alakot nyestem a bokorba.”


Fogarassy Miklós – Radics Viktória: Kezünk vonása
„Tán csak néha, nagyon ritkán adatik meg az életben a tisztán, önfeledten forrásozó igazi öröm. Birtokolni nem lehet.”


Vörös István: Hermész-szonettek
„Megszámoltam az öröm pontjait”


Pátkai Tivadar: A gyónás
„Ámen, vágtam rá azonnal. És mindenféle keresztvetés nélkül, boldogan rohantam ki a templomból, annak tudatában, hogy mindent megtettem a kurblis vaskorcsolyáért.”


Nádasdy Ádám: Fábián diák
„Dobhártyák doboltak, duzzadt minden pórus,
nyújtogatta nyakát a kéttagú kórus.”


Tillmann J. A.: Téli örömök, nyári örömök I. A gőzfürdő
„Az öröm őstengerének mély emlékéhez legközelebb a fürdő esik. A kisebb vagy nagyobb vizekbe való megmerítkezés, a bennük való lebegés. A test terheinek, a Föld súlyának részleges, viszonylagos és átmeneti felfüggesztése.”


Jorge Luis Borges: A bor szonettje (Imreh András fordítása)
„örömtűzre olaj és rémületre ír”


Villányi G. András: Ínyenclét
„Az ínyenclét meghaladja az étkek, italok, csillogó porcelánok és kelyhek dimenzióját. Tűnődő töprengést jelent gondolaton, érzelmen, a világ -és az abban elvetett emberlét szerkezetén. Az ízlelgető, halk, minden praktikum fölött álló elmélkedés rezignált örömét. Az Ínyenc méltányolja a kiváltságos pillanat harmonikus emelkedettségét, hálával kortyol a kesernyésen mámorító kehelyből. Összeér minden: az elme partjain már-már túlcsapó gyönyörűség az elillanó pillanat lélekbe markoló bánatával. Együtt izzanak bűvös gerjedelemben.”
 

Michael Ondaatje: A salátaevő nő legendájához (Szilágyi Mihály fordítása)


Levlap a Piccadilly Streetről (Szilágyi Mihály fordítása)


A fahéjhántoló (Szilágyi Mihály fordítása)
„A száraz levegőben
kezemhez érintetted hasad,
és azt mondtad,
én a fahéjhántoló
felesége vagyok. Szagolj meg!”


Charles Simic: A flangálás öröme (Szilágyi Mihály fordítása)
„Ha egy ismeretlen városban csatangolok, még ma is elönt egyfajta boldogságérzet, a félsz attól, hogy eltévedek és a titkos remény, hogy így lesz.”


Charles Simic: Az Óvilág (Szilágyi Mihály fordítása)
„A múlandót fülelő öröklét.”


Lábass Endre: Útszeretkeződés
„– Még élek – szoktam gondolni –, és itt, ebben a pillanatban és ebben a sivatagban megállni valami gyönyörű csillagutazás. Nem is vágytam ilyen gyönyörűszép életre, ezt nem lehetett elképzelni, az Életet.”
 

Eisemann György: A zenei örömről
„Művészetében így függ össze a partitúra tisztelete a »spontaneitással«, vagyis a rögtönző tehetség érvényesülése az archiválással hagyományozódó, magasrendű szakszerűséggel, a saját hangképzésnek a zenetörténet legmélyebb áramából történő megszólalásával. Ilyen relációk nyújtják azt a hallgatóra átáramló zenei örömöt, mely az ő ragyogó játékában megalkotja és színre viszi azt, ami az európai művészet esztétikai gyönyörűség tekintetében művészetfilozófiailag is képvisel – a mindezt manapság egyre többször tagadó, voltaképpen alig ismerő felfogásokkal ellentétben.”


Jon Davis: Esszé az örömről Mozart „Sinfonia concertanté”-ja hallatán (Szilágyi Mihály fordítása)
„Az öröm nem az,
aminek véljük. És nem is valami különleges –
dallaminvenció, éleselméjűség, földöntúli számok –
eredménye. Éppúgy kijut belőle azoknak is, akik
a legegyszerűbb dolgokkal bíbelődnek...”


Vikram Seth: Mennyei muzsika (Buday Mariann fordítása)
„A zene, az ilyen zene a legnagyobb ajándék. Miért akar az ember fájdalom és szomorúság nélkül mindig boldog lenni? Hiszen az maga a boldogság, hogy élünk, hogy néha ilyen muzsikát hallhatunk. Nem sokat, és nem is gyakran – másképp el sem bírná a lelkünk.”


Vasadi Péter: Van Gogh öröme (A Sziesztá-ra)
„Szent színeket látok, súgta
magának.”


Giuseppe Lupo: Minden egy képen (Lukácsi Margit fordítása)
„Ezt mondja, és újra elkéri a képet. Számára az a fotó a vágyak megtestesítője, minden múltbéli dolog, a nevetés, a sírás, amiből az évek során kijutott neki, a nagy semmi, maga az élet, és az aprócska minden, ha jobban megnézi az ember, mind ott vannak azon a képen.”


Géczi János: Tisno
„Elégtétellel tölt el,
kapcsolatban vagyok valamennyi
megelőző világgal”


Krajcsovics Éva: Festőnapló – Kék szürkébe zárva
„Egy szinte a semmiből előtörő vonal, egy váratlanul pontos szín, ez maga a boldogság; ha képes vagyok észrevenni.”


Xiao Xiao: A lelkemnek mondom.… (Juhász Ottó fordítása)
„nem engedhetsz mindent lehetőséggé válni
csak egy tested van és egyetlen szembe széltől szétfútt szíved
keserveid hátoldalára írd fel hát a boldogság jelét”


Dobai Lili: Örömárnyalatok
„Minden nap valamennyi öröm. Legyen veled, és minden nap árnyalatnyival több és több, amíg egészen sok nem lesz. Ragyogó öröm.”


Csehy Zoltán: Definíciós kísérletek
„Az öröm az idő visszájára fordított lombhullása”


Kapecz Zsuzsa: A pávák kertje
„Ült a kép előtt, és zokogott. Minél szaporábban pergett a könnye, annál élesebben látta a színeket. Nem is kép ez, gondolta, hanem egy valóságos kert, ahol valaha régen járt, aranytollú, tüzes csőrű pávák között, amilyeneket azóta se látott. Közelebb ment a falhoz, és hirtelen ott találta magát a kert közepén. Messzebb, a szökőkutaknál, a bokrok mögött, lányok kacagtak. Talán ott van Kellem és Dallam is, talán ott van Belián is, reménykedett a kalifa, és megindult az ösvényen. Folyt a könnye, mint a zápor, és földöntúli boldogságot érzett.”


Balázs Attila: Egy fura dromedár útja a boldogság kapujáig és azon is túlra (szír tevehajcsár meséje magyar feldolgozásban)
„Szerencsére mindig vannak csodák a földön. Ugyanis az esküvőt követő nászéjszakán kerek e világ legszebb, legcsábítóbb, legsziporkázóbb humorú, sok nyelven beszélő, több hangszeren játszó, egészen helyre kis verseket költő daliaként jelent meg előtte a teve, s a királykisasszony fülig szerelmes lett a férjébe.”


Cukor György: Örömfalva
„Most pedig már-már szívfájdító, minden vétkemtől megszabadító, hihetetlen, tiszta örömben lebegek, lebegek. Mint akit visznek a mesében… Mintha egy óriás vinne hagymaszagú tarisznyájában a vállán.”


Alan Alexander Milne: Boldogság (Imreh András fordítása)
„Ez
Ennyike.”


Bálint Péter: A látás és az öröm-élmény viszonya Jakab István meséiben („hát milyen öröme lenne neki az életben”)
„A távollévő másikra vagy másokra való vágyakozást, a találkozásban való reménykedést egyfelől az a belső vágy táplálja, hogy ahová megyek (gyakorta a volt-vagyok otthonosságának bizonyosságát nyújtja), és akikhez örömteli érzésekkel elmozdulok, ott éppoly örömmel várnak, mint amilyet én feltételezek róluk.”
 

Garrison Keillor: Örülök, hogy itt lehetek (Imreh András fordítása)
„Megtaláltam a Paradicsomot. Tudtam, hogy meg fogom, és tessék, most itt vagyok. Itt van, és pont olyan, amilyenre számítottam.”


Pintér Lajos: álomi lom
„a bánat a kés hegye
az öröm a kés nyele”


Kántor Péter: Szeretné valahogy kifejezni, hogy remek
„Az örömét. Egy mondattal, amiben benne van minden, és mégse közhelyes.”


Czilczer Olga: Főnix
„Madár vagy, erre szállsz, hozzám szólsz, piros a szárnyad.”


Ács Margit: Öröm
„Amennyire azonban összefüggött az örömérzés és a szeretet, annyira összefüggött mindkettővel egy újfajta fájdalom: a féltés, a félelem.”


Halmai Tamás: Glosszák az örömről
„amit Jézus a porba írt.”


Tarján Tamás: Öröm, négy betű, a második R
„A betű- és szóöröm, a nyelvi és esztétikai öröm, a formák, összefüggések és jelentések felismerésének, megfejtésnek öröme részint közös az irodalmi alkotások és az alkotásként felfogott (kereszt)rejtvények keltette élményekben.”


Vera Pavlova: Tudok szépen (Szilágyi Mihály fordítása)


Csillog a folyó (Szilágyi Mihály fordítása)


Versírás közben (Szilágyi Mihály fordítása)
„Versírás közben a
papírral megvágtam magam.
A seb meghosszabbította
az életvonalam.”


Tábor Ádám: Piros, tartós öröm – „A kezdet fellobbanása” Adynál
„A legmélyebb örömöt és szenvedést megélt és verseiben kifejező Ady nemcsak esztétikai szempontból kivételes költőnk, hanem egyszerre emberileg és szakrálisan is. A legbölcsebb magyar költő, akinek értő olvasása és értelmezése a legpirosabb és a legtartósabb örömöt adja: fellobbantja a Kezdetet.”


Komálovics Zoltán: Az öröm mint ismétlésesemény
„Ennek az örömnek azonban nincs neve, s ez a tény abban a lényegi összefüggésben áll, hogy az öröm nem birtokolható. Nem az én-ben gyökerezik.”


Tóta Péter Benedek: Öröm-nyom-ok Pilinszky János és Ted Hughes írásaiban
„A jóvátehetetlen jóvátétele nélkül az öröm sivatag.”


Tandori Dezső: Örömem
„Öröm, hogy Arany nemzeti nyelvének egyetemes írásjeleivel élhetek”


Képek:

Balogh István, Bács Emese, Bicskei Zoltán, Bikácsi Daniela, Borbély Károly, Csordás Zoltán, Eszik Alajos, Gaál József, Gábor István, Germán Fatime, Frimmel Gyula, Hollán Sándor, Holló István, Kárpáti Tamás, Kecskés András, Keresztes Dóra, Király Gábor, Konok Tamás, Kovács Péter, Krajcsovics Éva, Kurcsis László, Lévai Ádám, Luzsicza Árpád, Magyar Mónika, Miksa Bálint, Molnár Péter, Muzsnay Ákos, Olajos György, Orosz István, Ölveczky Gábor, Püspöky István, Radosza Attila, Roters Katalin, Sulyok Gabriella, Szajkó István, Szalkai Károly, Szarka Fedor Guido, Szőcs Sz. Géza, Szunyogh László, Szüts Miklós, Takács Klára, Tenk László, Tolnay Imre, Vankó István, Verebes György, Végh András, Vén Mária, Vojnich Erzsébet és Wágner János

 

Ossza meg ismerőseivel:
Kérjük, írja meg véleményét:
Név: Szöveg:
E-mail:
Kérjük írja ide a képen látható karaktereket:

KERESŐ


      
Nincs megjeleníthető aktualitás.
TAGSÁGOK
MAGYAR FESZTIVÁL SZÖVETSÉG

A MEDIAWAVE

Kiváló Minősítésű Magyar Fesztivál

 

A MEDIAWAVE Minősített

Európai Fesztivál

PARTNER OLDALAK

 

 

 

 

SZABADOS MUSIC

DIRECTORY

 


Kártyás fizetés szolgáltatója
Elfogadott kártyák